Lapszemle, 1928. június

1928-06-05 [1339]

bizonyos Vass Ignác,erdélyi nyugdíjas tisztviselő peréből kifolyólag kimondotta,hogy az erdélyi ás általában csatolt területbeli tisztviselők háborús szolgálati ideje nem számit kétszeresen, hanem csakis azoknak a háborús esztendeit számitjak duplán,akik 1916-1919 között a román hadseregben szolgáltak. A regátbeli köztisztviselőknek a csatolt területek tisztviselőivel szemben való ezen előnyben részesítése nagy elkeseredést váltott ki utóbbiakban, kiket a feltűnést keltő Ítélet egyszerűen megfoszt szerzett jogaiktól. A Brassói Lapok VI.1.121 szerint az erdélyi kisebbsági felekezeti tanítók május 26.-án Csíkszeredán közgyűlést tartottak, melynek legjelentősebb programmpontja a nyugdijkárdás volt. Az impériumváltozás ugyanis a sző szoros értelmében kisemmizte Erdély és a Bánság felekezeti tanítóit abból a nyugdíjból,amelyet egyrészt munkájukkal, másrészt a magyar országos nyugdijegyesüléthez befizetett illetményekkel kiérdemeltek. A román uralom vállalta ugyan a békeszerződésben az összes ilynemű reáháramlő kötelezettságeket, de természetesen eleget tenni e kötelezettségének következetesen elfelejtett. Erdély és a Bánság területén közel 1400 .ekezeti tanitó vesztette eligy a nyugdiját, jóllehet a jogfolytonosságot és így igényjogosultságukat a nyugdíjra maga a román állam is elismerte," amikor 1918-tól 1923-ig nemcsak hogy elfogadta tőlük a.továbbra is befizetett nyugdijjárulékokat,hanem egyenest be is követelte ezeket. A Magyarr Kisebbság VI.1.11 Csulay Lajos,Hunyad-vármegye volt alispánjának egy beszédéről számol be,melyet a vármegye mostani román tanácsában rrondott május 11.-án. A múltban,ha egy köz-