Lapszemle, 1928. június

1928-06-30 [1339]

jótéteményekről, amelyeket a múltban Itália részéről élveztek. Itália mindig élőnk szimpátiával viseltetett Szerbia irányában éa az Ausztriával szemben érzett közös ellenszenv még csak fokozta ezeket a kapcsolatokat ugy a két udvar* mint a két nép között.AZ olasz szimpátia pedig sokszor nagy hasznára volt Szerbiának, Nem kell megfeledkezni arról, irja a cikk,, hogy a belgrádi király-tragédia után Anglia ós Ausztria részéről milyen ellenszenv és agresszivitás nyilatkozott meg Szerbiával szemben éa Itália volt az

? amely közbenjárásával Szerbia sorsát megmentette.Olyan visszaemlékezések ezek, amelyek előtt a mostani jubileum alkalmával nem volna szabad szemet hunyni* És mégis^ ilyen precedensek után* hogy és miképen törtónt a mai áldatlan helyzet kialakulása, l'alán annak tulajdonítják,hogy Szerbia megnagyobbodását Itália ellenezte V Vagy talán a politikai és gazdasági érdekek állítják egymással szemközt a két országot T Egyik sem. AZ osztrák-magyar impérium összeomlása után ós szinte mindmáig^, nem is voltak olyan, nagyobb kérdések^ amelyeknek megoldatlansága erre okot szolgáltathatott volna,. Hogy idáig fejlődtek a dolgok* az minden bizonnyal nom Itália hibájából történt. Mi indította Jugoszlá viát

? hogy lépésről-lépésre küszöbölje Id. azt a szellemet, amely az Itáliával való baafáti paktumnak alapja lehetett volna. Miért ős hogyan jutott arra a pontra

;; ahol már az a veszély fenyegetett,hogy háborút provokál Itália ellen. Vájjon minő jugoszláv érdekek védelme sugalmazta ezt a magatartást,, lázekre a kérdésekre a cikkiró szerint bárki könnyen megfelel het

;

, aki elfogulatlanul vizsgálja a helyzetet, Jugoszlávia nem azért fordult Itália ellen,mintha ezt érdekei diktálták volna, hanem mert ezzel egyszerűen a francia érdekeket szolgálta, azért a Franciaországét,amely külpolitikai prograramjába azt is be3orozta

? hogy Itáliát mindenképen gyöngíteni kell,illetve valósággal ódaszögezni az Adriához. Hogy milyen eredményesen manőverezett a francia politika Belgrádban, ós a szerb köz-