Lapszemle, 1928. június
1928-06-30 [1339]
A bukarewti kisantant-konferencia utóhangjaként az olasz lapol majdnem kivétel nélkül regisztrálják azokat a román sajtókemmentórokat, amelyek azt hangoztatják, hogy tanácsos a jóbaráti viszonyt a kisantant és Itália között fentartani* Ezeket a sajtókenmentárokat a Popolo d*Italla /$8/ hosszabb római keltezásü cikkében megelégedéssel regisztrálj? mint viszhangját titulescu román külügyminiszter ezirányban kifejtett közreioüködéaéneko A nemzetközi sajtóban némelyek előszeretettel ugy állították be a bukaresti kisantant-konferenoia mérlegét, mint amely részben Itália ellen is fordul t éppon kellő időben jön a bukaresti sajté részéről a helyreigazítás.A kisantant ugyanis olyan diplomáciai építmény, amely Clemenceau elgondolása szerint a régi Ausztriát pótolta volna annak olaszellenes,németellenes ós oroszellenes funkciójában,amellett hogy kifejezetten még Magyarország ős Bulgária ellen is irányil. Ámde ha ezt az olaazellenes funkciót akceptálta Jugoszlávia és Csehszlovákia, annál kevésbé tette inagáSvá azt Románia, melynek sorsát a közvetlen orosz-közulség jogosult aggodalmakkal súlyosbítja. A clkld.ro szükséges- i nek tartja e helyen is leszögezni, hogy ugy Prága, mint Belgrád még mindig nosztalgiával tekintgetnek a nagyszláv anya felé. Ha Oroszország ilyen vagy olyan formában feltámadna, kétség sem fér ahhozjhogy Cseh- ] Szlovákia és Jugoszlávia ugy tekintenék azt, mint természetes szövet- { ségest és az viszont ezeket,mint a pánszlávizrais előőrseit nyugaton és az Adrián. Már pedig itt van a kisantant gyengeségének egyik érzékeny pontja,' mert Pária, Prága ós Belgrád esetleg kezet foghatnának majdan Oroszországgal, Hománia ellenben még súlyosabb fenyegető veszedelemmel találná magát szemközt. Ami azt illeti, a kisantant már felhagyott németellenes funkciójával is. Komániát más határok őrzése köti le, JugosaXdvia Itália <ru a d 3 ^6ai k ,0 seha ^^ pfldig , 1/g
