Lapszemle, 1928. május

1928-05-24 [1338]

new-yorki uj3Ógiró inegintervjuolta Sinclair esküdtjeit, akik közül egyik, egy Brooko nevü kereskedősegé^ kijelentette, hogy noh83em hallott sem a Cupreme Court határozatáról, sem a Continental Trading Companyről, sem a Teapot-Dome olajtelepekről stb. Újságot egyáltalán nem szokott olvasni,csak a komikus képeket nézi, esetleg a sporthíreket böngészi. De erről a Sinclair esetről sohasem hallót semmit, "ügy képzelem, mondotta, ha fontos lett volna, hogy tudjunk róla,akkor megmondták volna nekünk." Hasonlóan nyilatkozott a többi esküdt is, utólag "ühösen kifakadva az ellen, hogy miért nem tájékoztatták őket a tárgyalás alatt az egész esetről. Hagy felháborodást kelt ugy a sajtéban, mint az egész amerikai közvéleményben a porhibiciós ügynököknek egy ujabb gyilkolási esete, amelynek-egy Hannon nevű férfi az áldozata. / An.Népszava lű. '. A partőrök ugyanis Port Niagara közelében Hansont azért lőtték le,mert felszólításukra n<na akart megállni, atnditoknak nézvén a civilruhós őröket. Az üggyel kapcsolatban Copeland new-yorki szenátor a szenátusban kijelentette, hogy a. civilizált társadalom neru tűrheti tovább az erőszakos módszereket, amelyekkel a prohibiciős ügynökök egy végrehajthatatlan törvény betart ásóra akarják kényszeríteni a polgárságot. Kiemelte, hogy a törvényhozás felelőtlen egyéneket olyan óllásokkal ruházott fel, amely azt a hitet keltik bennünk, hogy kényükkedvük szerint gyilkolhatnak, ^zt tovább tűrni nem lehet, követeli, ho,py a part őrséget én a prohibiciós ügynököket legalább is egyenruhával 103sók el, hogy a polgárok tudják, kivel van dolguk, Copeland beszéde az Am.Népszava szerint mély benyomást tett a szenátusra. A Hanson ügyben szigorú vizsgálatot követelnek, Külpolitika. A nicaraguai problémát, amely egyre súlyosabban nehezedik a