Lapszemle, 1928. május
1928-05-23 [1338]
A Tempa 21. vezércikke az angol kormánynak a Kellog-féle háborúellenes szerződéstervezetre adott válaszával foglalkozik a nagy örömmel állapitja meg,hogy az angol válasz nagyban és egészben a francia kormány által hangoztatott fenntartásokat teszi magáévá, ami nem is meglepődért Briand és Chamberlain a béke biztosításának nagy munkájában szinte teljesen szolidárisak egymással* Az angol kormány érthető módon kedvébe igyekszik járni Amerikának, s az amerikai szerződós eszméjét,ép ugy mint a francia kormány maga is, örömmel tette magáévá,de viszont igen dicséretes módon nem feledkezett meg arról sem,hogy egyéb nemzetközi kötelezettségi is olyan felelősséget rónak Angliára,hogy azoknak elhány* golása csak azért,hogy egy bizonytalan kimenetelű kalandos vála lkozásba fogjon, megengedhetetlen volna, Áz angol válasz konstatálja azt a nyilvánvaló tényt,hogy az araerikai ós francia felfogás között kiküszöbölhetetlen ellentét,ellentmondás nincs s kifejezetten hangoztatja,hogy egy ennyire fonto3 kérdésben,mint a háború száműzése, a legteljesebb precizitás magát az ügy érdekét szolgálja, üizzel teljesen ax francia fenntartások jogosságát mondja ki az angol válasz, üj ós igen érdekes momentum az angol válaszban az angol Monroe doktrína proklamálása t tehát annak a kijelentése,hogy bizonyos földterületekre nézve,melyéknek Anglia általi megvédhetése az angol birodalom biztonságának feltétele, Anglia feltótler szabad kezet akar magának továbbra is. -Az angol válasz érvei,melyek voltaképen a francia fenntartások kifejtése ós igazolása,azt bizonyítják, hogy a francia éészről felhozott fenntartások szükségesek és hasznosak voltak,s hogy az általuk elérni kivant minden félreértést kizáró precizitás jogosságát minden nagyhatalom,amely tagja a népszövetségnek,teljes mértékben értékeli.
