Lapszemle, 1928. május

1928-05-07 [1338]

máiyt.mely a haldokló Ferdinánd királytól Kikényszeritettukáz alapjai neveltetett ki és amely a regenstanács segítségével Bratianu Jonel halála után is mint pestis marad meg az ország testén*" iJtaküsszftak, hogy tovább is folytatjuk a harcot minden eszközzel az összes városokban és falvakban fáradhatatlanul ás nem tekintve áldozatokra.Esküsszünk, hogy templomainkban imádkozni fogunk az Istenhez, adjon erőt a törvénytelen kormány elleni harcben való kitartáshoz.Isten büntesse meg mindazokat akik Romániát pusztulásba akarják dönteni.' Fogadjuk, hogy uj szabad Stomáhiát akarunk teremteni, amelyben minden ember számára az igazság uralkodik.'" ORSZÁGOS LEVÉLTÁR „ Kmkció A "Pesti Napló" teljes terjedelmiben közli Maniu Gyulának a "Nana^'nlr szolgálati ügynökség munkatársa Rose C.* Peld számára adott nyilatkozatát, amelyben elmondja a román parasztság öntudatosodásának és nyomorúságos helyzetének a mai állapotokhoz vezető folyamatát,* Rámutat, hogy a háborúból viszszaérkezett paraszt már nem a régi, mert látta, hogy hogyan él más országok népe; Elismeri, hogy tíratianu Jonel észrevette a román parasztság forrongó nyugtalanságát és földreformmalQ^^

V

^ a román parasztságon segíteni.' Itt aztán igen figyelemreméltó* Maniu a román földreformról mond, amikor kijelen ti.hogyjBratia nu Jonel kisajátította a nagybirtokokat, névleges kártérítéseket adott a birtokosoknak és ezeket a földeket osztotta fel a parasztok, között,

1 De a parasztok öröme nem tartott sokáig.mert a föld megműveléséhez a paraszt sem pénzt sem eszközöket nem kapott Ezután sianiu részletesen ismerteti a romániai hiteluzsorát, a vasúti szolgálat borzalmas elhanyagoltságát, amely minden termelést lehetetlenné tesz.' Vázolja a román korrupciót, amelyet a román parasztság is nagyon jól ismer. Feemliti mint jellemző esetet, hogy Heinrjr'Ford Konstanzában nagyarányú ipartelepet akart létesíteni, nmely Románia ipari fejlődéséről /