Lapszemle, 1928. május

1928-05-07 [1338]

lipovniczky Pálnak a IÍSI külügyi szerkesztőjenek a Columbia P gye temen Hungary and the Hungai ians cimen angol nyelven tartott felolvasásáról ir hosszabb cikket aa Ata. Népszava /21/» A mozgóképekkel élénkitei t előadásnak, melynek megtartására a Carnegie T

>ndowment kért* fel Lipovniczkyt s nagy sikere volt és még 14 egyetem hivta meg hssonló előadásra. Azonkívül az am. magyarok között is több előadást fog tartani. Az Am.Népnzava kiemeli, hogy az előadásnak nem volt propaganda célja, de alkalmas volt arra, hogy meggyőzze az ide~ g^n hallgatóságot arról, hogy micsoda igazságtalanság történt egy ezer éves multu nemzettel. A képek a Népszava szerint nagyszerűen szimbolizálták a trianoni tragédiát és a közönségre rendkivül nagy hatást tett mikor a filmen leváltak egyes darabok a régi térképről. AB előadás előtt átnyújtották Lipovniczky nek a Carnegie ^ndovment diszplakettjét. Lord Rothermerenek az Amerikából visszatérő és nála tisztelgő zarándokok előtt tett ama nyilatkozatával kapcsolatban, hogy a magyar ügyet ha a sors nem engedné meg neki, hogy ő maga fejezze azt be, mintegy apai örökségképen„testálta a fiára* az Aa.Népszava /21/ rámutat, hogy az mindennél ékesebben bizonyitja a lord intencióinak önzetlenségét. Meglehetünk győződve - irja a lap, hogy jó kezekbe kerül a magyar ügyért való harc vezetése, ha. Rothermerenek nem engedtetnék meg hogy befejezze, .im hisszük és bizva bízunk abban, hogy Magyarország nemes pártfogója maga fogja befejezni a harcot és hogy az utód sz'imára már nem fog maradni m'uika. Círóf Sigraynak Rothermere lordról mondott parlamenti beszédét honszabb cikkben méltatja ludwig ^rnő /Am.Képszava 21,/ és annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a földtekén élő 12 millió magyar sorában talán nincs egyetlen egy: sem, aki az ő szavait alá nem Írná.