Lapszemle, 1928. május

1928-05-07 [1338]

boru-elleme Kellcg -félt j avaslatra adott német válaszj egyzék semmiké- \ pea nem foglal állást valamel y j ogászi előzetes konkurrenciával szemben, hanem csak elvi hozzájárulást tartalmas az ebben a Javaslatban foglalt nemzetközi politikai gondolathoz, -^----^-íím^L^.-^^..^??^^!* máj us 5.-én stresemann ' dr. birodalmi külügyminiszterrel egyít t avattatott a heidelbergi egyel!?-?-??í?írl?^I^

e íbbol az alkalomból Schurman háboru-ellenes beszédet mondott, eoset elvén valamely Jövendő háborúnak a vegytant tudomány mai fejíődöttaégt mellett való borzalmasságait , amelyek egész városok és népek el pu ezt utasára vezethetnek. Kiemelte ? hogy az alatt a három év alatt, amely alatt 6 az egyesült-Államokat képviselte Németországon, mind fokozottább mértékben győződött míg a két ország k ármányainak és i népeinek alapvető nemzetközi eszményeinele hasonlatosságáról. Némettr szág és az Sgyesült -Ali sraok együtt haladnak előre egy nagy és nemes kalandba* az emberi kultúra ügyéért* Utána Stresemann dr. birodalmi külügyminiszter ia beszédet mondott, végzetes félreértésnek mondván azt, ha a nemzeti dolgjk^ a nemzetközivel ellentétbe helyezik és ha a nemzetköziség fogalmával a nemzet tétlenség szemrehányását kapcsolják össze. A nemzetközi politika, különös mértékben pedig a német politika számára két feladat keletkezik, és pedig egy független, egynj ogu Németországnak biztosítása az összes más államokkal együttesen valamely stabil nemzetközi formában, /"Voss. Zt g5-212, stb./ Oa^GOSlíVELTÁR .......... AWWtlá Külpolitikai hetiszemléj ében többek között a fasiszta küi oolitikáfc és Mussolini reviziós akcióját tárgyalva, a "Voes.Ztg." /4209/ külpolitikusa, Hans Zehrer azt irj a, hogy Mussolini külpolitikai taktikája, aki mint a világháború győztese, ugyanazt a harcot viV ja a békediktátumok revíziójáért , mint a legyőzöttek, mert a békeszerződésnél rövidet húzott, három módszert enged megkülönböztetni , anelyek közül Anglia támogatása hozott neki legtöbbet* Mussolini második módszere Francziaországra volt épitve, és most x az a kérdés, vájjon Francziaorszaggal egyáltalán meg tud-e egyezni, vagy pedig külpoliti-fT" kajának harmadik módszerére kell támaszkodnia, miután az első kettőt ^