Lapszemle, 1928. május

1928-05-01 [1338]

a sváb törekvések mellett a magyarok ellenében,,másrészt bizonyít ja,,hogy az Averescu-féle néppárt^llietve ennek erdélyi korifeusa,Goga üktáv,a magyarokkal szemben minden másirányu nyilatkozat ellenére éppenolyan elfogult és türelmetlen sovinista álláspontot foglal el

(

mlnt más román oá r t Cikke bevezetésében Tulbure hangulatos képet fest Nagykárolyról,hangoztatja,hogy a város 25 ezer főnyi lakosának a fele sváb,amit az öltözködésük,beszédük stb. is rafcgyért elárul .Nagykárolyban és Szatraérmegye 30 községében ugiaiis 75 ezarr főnyi sváb kisebbség él. Ezeknek a sváboknak az őseit 200 évvel ezelőtt Károlyi telepitette le ifle,amikor a grófi rangot és a szátmármegyel Rákoezlblrtokokat kapta meg jut álomképen azért a bécsi császártól ,mert elárulta a kurucok fejedelmét* A birtokokon a folytonos háborúskodás folytán nem volt megfelelő munkaerő,ezért aztán lürtienbergböl telepített be svábokat, Szek. szorgalmas munkával mindinkább jólétbe kerültek és zavartalanul fejlőd tekémig csak most 30-40 évvel ezelőtt Budapesten politikai elvvé nem lett,hogy a svábokat meg kell magyarosi tani.>Erre a célra legalkalmasabb módnak az látszdtt,hogy a lelki életfa vallás utján lássanak hozzá a magyarosításhoz

v

s ezért elsősorban ilyen szellemben papokat neveltek ezen svábok számára.Az eredmény az lett, hogy lassan-lassan a szátmármegyel svábok mind magyaroknak vallották magukat

s

raert erre kényszerítstték őket a hatóságok és mert nem 'lehették kl magukat aráagyar gúnynak,amely mindig csak"buta svábról'* beszélt, ti tokban azonban érzésileg továbbra is svábok maradtak*így történt aztán,hogy az in-périum-változás után egykettőre fel is éledt megint bennük a sváb nemzeti érzés* Emiatt természetesen most már megindult á harc a magyarosítást tovább is hirdető'(ív itteni magyarok és a nemzeti öntudatra ébreöt svábok között Európai csuda ugyan.ho-gy valahol épp egy kisebbség