Lapszemle, 1928. április

1928-04-21 [1337]

akkor, amikor a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsáról beazélneka Következik ebből az a fontos tény ia, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbségnek aktiv politikát kell folytatni akkor, amikor a kisebbségi jogokat el akarja isemifcetni. Annál kirivóbb, hogy a csehszlovákiai magyar ellenzéki politikusok határozottan az aktivizmua ellen foglalnak állást és az úgynevezett revizionista politika egyre jobban hangoskörük. Ugyanakkor mikor a németek újólag megerőaitik az aktivizmus melletti ríllós foglalásukat, a magyar ellenzéki politikusok jónnk látják azt, hogy a magyar kisebbségi kérdést Csehszlovákiában a teljes negáció formájában tartsák szőnyegen. A magyar ellenzéki politika vezérei hiába igyekeznek holtponton megállni, ez nejeik nem fog sikerülni, mert a nemzetközi helyzet, valamint a Csehszlovákiában élő magyar nép helyzete egyaránt kényaaeriteni fogja őket arra, hogy negatív álláspontjukat feladják. Walko külügfministernek a képviselőház április 19.-i ülésén mondott beszédét, melyben kije• lentette többek között, hogy Magyarországnak nincsen titkos katonai konvenciója Olaszországgal,röviden iamerteti a torünni Lidové Noviny /20-203/. Bethlen gróf ministerelnöknek az egységes párt értekezletén ministerelnökségének 7 éves évfordulója alkalmából mondott beszédét A Nap /21-95/ ilyen cim alatt közli: Bethlen: Magyarországnak nem szabad a revíziót siettetni*" A magyar politikából cimmel a brünni lidové Noviny /20-203/ vezetőhelyen irja, hogy ha .-0 fel is teszi, hogy Magyarországon nincsen parlamentárizmua a azé 4 európai értelmében, Bethlen gróf hót évea rendszere mégia annak a jele, hogy Bethlen tainister^lnöl: nemcsak a katonai klikknek, de a parlamenti többségnek a bizalmát la birja. A magyar közvélemény