Lapszemle, 1928. április

1928-04-16 [1337]

„ •* n nr i • •• - - -••• • " . II i • i i ' • '• vezércikkében mérlegeli a trianoni békeszerződés revíziójának lehetőségét és rámutat^, hogy az Obaerver elejétől fogva ellenezte a Pária-környéki békeszerződések megállapításait és álláspontja mindig az volt,hogj ezeknek a revíziója előbb-utóbb elkerülhetetlen leaz

? hogy egy

a az igaz3ágon nyugvó állandó béke biztosi ttassék* Garvin meggyőződése;, hogy az igazságosság lehet ^egyedüli'biztbs alapja a bókének,. Ennélfogva az európai megbéküléahez is egyedül a békeszerződések revíziója vezethet, Kierőszakolni aem a megbékülést, som a revíziót"nem lehet

3 szerinte ennek közös békeakaratból kell fakadnia.A középeuropai állapotokra vonatkozóan kijelentig hogy az osztrák-magyar monarchia feldarabolása nagy hiba volt s szerinte inkább átformálni kellett volna a monarchiát^ de földarabolni nem lett volna szabad,, Garvin szerint a monarchia volt államai között legalább ia a gazdasági közeledés megteremtését kellene megkísérelni* amiáltal a békeszerződések aok gazdasági esztelensége volna kiküszöbölhető., Garvin rámutat., hogy az Északamerikai egyesült Államok megteremtése is A súrlódások miatt eleinte egészen reménytelennek látszott ós a nagy eszme végeredményben mégis megvalósult,, Ezek a példák keltik Garvinban azt a reményt, hogy Középeuropának is ezt az utat ajánlj a emberileg Garvin lehetetlennek tartja* hogy a középeuropai problémát egycsapásra megoldják ós hangsúlyozza

v hogy az .egyes problémákat caak külön-külön lehet megoldani. Itt aztán leszögezi, hogy kevés ország dicsekedhetik Angliában annyi baráttal, mint éppen Magyarország és befe&ezésül nagy rokonszenvvel emlékezik meg Kossuth Lajosnak az angol politikai'közvéleményre tett hatásáról, amelynek emléke ma is elevenen él egész Angliában