Lapszemle, 1928. április

1928-04-14 [1337]

vánvalővá teszik, milyen dőrék voltunk tinikor pénzt ŐB emberéletet áldoztunk az európai csatatereken, hogy ezeknek a nemzeteknek az exisz• tenciáját megmentsük ós állandósítsuk. A ni áldozataink f olyamányaképer Románia területe 53.000 nógyzetiaérföldről 123.000 nagysetmórfoldre, lakossága pedig 8 millióról 18 millióra emelkedett, iáinthogy ebeket a nemzetiségeket Amerika segítsége juttatta idegen uraL om elá,kötelessége, hogy végetvea3en annak a b?ínáamódnak, amelyben egy félig civilizáH középkori kormány részeaiti őket." Berger rámutatott, hogy Amerika 1911.-b*n nagyrészben a faji éa vallási kisebbségek üldözése niatt BZ*» kitotta meg a diplomáciai viszonyt a cári Oroszországgal, Kiérkezett az i-iő, mondotta, amikor Romániát rá kell eszméltetni arra, hó©- nem aülyedhet vissza a barbárság állapotába anélkül, hogy ki ne hivná más nemzetek megvetér;ét

0 Romániának Berger szerint rá kell jönnie arra, hogy a huszadik században élünk. Románia urai ug^,látszik elfelejtik ***** külpolitika. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Az ^gy.Áll, háborúba lépésének előzményeiről ós 1914.-1 semlegességének megőrzésére irányuló diplomáciai erőfeszitóseiről, a külügy minist erium hivatalosan "SJhe World 'fiar* cimmel egy 83G oldalas könyvet adott ki, amelyről 8 üonitor /2l/ számol be. Az érdekes történelmi dokumentumok legkiemelkedőbb részeit hét pontban foglalja öazsze: 1./W.l.Bryansnek Bernátorff gróffal két hónappal a háború kitörése után kezdett intenzív és sikertelen tárgyalásai. 2./ Az Bgy.áil.'nak Bir Grey. vei folytatott ós i'

5

úig isneretlen jegyzékváltása. 3./ Az ügy,Áll, európai diplonatáinak gyér tudósításai, amelyekből kitűnik, hogy a hivatalos Washington nem volt tájékozva az Európában történtekről. 4»/ Kémetorszúgnak Amerika által támogatott, *e Anglia és Japán által elutasított ama inditvónya, hogy a távol keletea. aenleges zóna létesíttessék, ami Amerika felfogása szerint kétségtelenül megakadályozta volna az európai prraztigenek tinában történt kenőbbi ösz.