Lapszemle, 1928. április

1928-04-12 [1337]

— - m - raiban külpolitikai ellenzékiessőgnek többé nincs helye - irja ladwig, A debreczeni beszédet lord Rothermere sikerének minősiti és azt hiszi, hogy az angol lord érvelése meggyőzte a ministerelnököt is, hogy elérkezett a hangos beszéd ideje. Hz a beszéd egy hatalmas lépés előre és kifelé abból a petyhüdt atmoszférából, amely már-már befátyolozta gondolgozásunk látkörét. A második lépés Ladwig szerint most csak az lehet, hogy Magyarország találjon olyan férfiakat, akik ezt az igazságot hivatalos őszinteséggel és magyaros bátorsággal, a népszövetség előtt mondják meg. Hogyha a debreczeni beszéd nemosak gesztus, volt, ugy a második lépés csak az a genfi beszéd lehet, melyet a szeptemberi ülésszakon hivatalos képviselőnknek el kell mondania és minden évben mind* addig megismételnie, mig a mi Igazságunk viszhangot nem fog találni azoknak az államférfiaknak lelkében, akiknek a kezében ma Európa békéje nyugszik. Belpolitika, Az olajpanama botrány, amelynek kinos meglepetései ujabban Mellon pénzügyminister nevével gyarapodtak}egyre izgatja a lapokat, melyek erélyes és radikális tisztogatást sürgetnek. Az am.ma©.lapok rámutatnak, hogy Hays néhai Hársing postaügyl ministere és Mellon pőnzügyminister már 1924-ben eltitkolták az akkori szenátusi vizsgálat előtt, hogy Sinclair olajmágnás súlyos pénzekkel támogatta a rep,pártot Hársing megválasztása alkalmával, és ha erről mostanáig hallgattak, azért tették, mert jól tudták, hogy az olajpanama titkait ma már nehéz lesz kikutatni és hogy a dolog őket illető része most már elévült. E lapok szerint ezt a szégyenfoltot még Borah szenátornak az a jóindulata akciója, hogy gyűjtés utján hozzák össze és adják vissza Sinclairnak a 160.000 dollárt, amit a rep.párt választási kampányjának adott, sem I . á A ORSZÁGOS LEVÉLTÁR tudja egészen tisztázni. a Ksatóó I A vizsgálatról, melynek súlypontja most Chikágóba helyeződött át, a Monitor részletes tu3 ősit ásókban számol be. Miután egyes bizonyt*