Lapszemle, 1928. április

1928-04-12 [1337]

A frankger elítéltjeinek azabadlábraheIdézéséről a "Neue • * * • Zürch.Ztg. w /l0-653/ budapesti Wolff-tátirata, a "Bayerischer Kurir" /i0«10l/ hasonló szövegű, jelzés nélküli távirata, Jíádosy sza"badlábrahetyszéséről pedig a "Gerraani a" /l 0-167/ rövid budapesti, jelzés nélküli t ávirat a számolnak be

a A nürnbergi Dührer-ünne pélyről szóló táviratának keretébea a "Berl.Tgbl." /íl-171 A i küldött tudósitója a jeleuvoltak k özbt t megemlíti Kánya, berlini magyar követet is* A magyar-román op^áneperről a "Frankf. Zt g« "-batt /L0»£6ö/ "A döntőbíráskodás válsága?" elmen cikkezik dr, Paul Uuggenheim, genfi egyetemi magántanár, A cikkíró abból indul ki, hogy a magyar -román optánsper olyan elvi jelent5s»ggel bir a háború utáni idők dönt őbiráakpdási berendezkedéseinek továbbfejlesztésére, hogy érdemes arra még egyszer visszatérői* A formális tényállás ismertetése után igen szerencsésnek mondja a jogi haladás álláspontjából a Népszövetségi Tanács legut óbfci ja» vaslstát, amíy szerint a régi döntőbíróság két további döntőbíróval egé* . szitendő ki. Ha nem is halad még annyira elő a jogi gondolat fejlődése, hogy a vitás ügyeknek a hágai döntőbírósághoz revizió céljából való átutalása tekintetbe jönne, ami a német külügyminiszter gondolat irányában feküdt, ugy a Népszövetségi Tanács javaslat a mégis fontos állomását képezi a dönt őbir ásko dási válság 1egyőzősének , mely válság Románia végzetes magatartása által keletkezett, Az 1927.-január 10. »i közbenső Ítélet revíziójának lehetősége fontos pre jydl ti umra adhatna alkalmat a döntőbíráskodás jövendőbeli fejlődése számára* ESgy ilyen revizió által a feleknek az a megnyugvás volna adva,) hogy érvei/ a legmesszebbmenő ter" jedeleatoea egy második fórum által gondosaa felülvizsgáltathatnék, hasonlóképen, mint a belső állasa életben magasabb fokú bir óságokhoz való fordulás lehetősébe ált sl a polgár független igazság szolgált atás garanciáiban részesül perébea*