Lapszemle, 1928. április

1928-04-11 [1337]

Olasz tanácskozások,, Az egyetlen lap, amely egyelőre Bethlen gróf állitólagos találkozójáról ir Mussolini vei, a líatin /ápr. 9. Sanerwein/. Bnliti a cikk Tevfik Rusdi bej, Michalakopulos, Koehler, Gilbert, Zaleski látogatásait "nem emlitve hogy Beth* len gróf felhasználta üdülését Velence környékén, mint mondják, politikai megbeszélésekre." Mindé férfiak azért mennek Mussolinihoz, mert Mussolini soha nem távozik Olaszországból. iS tárgyal ás okból a sajtó szenzációs következtetéseket von le. Görög-török, majd török-olasz szövetségről irnak és "maga J Bethlen gróf is egyik legutóbbi politikai beszédében mint fait accompli-ről oeszélt egy magyar-olasz szövetségről,." Zaleski utazását is bevezetőnek tartják lenygel-olasz védőszövetséghez, üauerwein ugy látja, hogy azok az orszái gok, amelyek nincsenek Megelégedve Genffel, Olaszországban keresnek vigaszta*. lást és genfi kudarcaikat római sikerekkel,akarják otthon ellensúlyozni, Val*demaras litván elnök római sikerekkel kelt hatást otthon, mert politikájához sem német, sem szovjet támogatást nem várhat. "Ugyanigy Bethlen ki diktatúrájának hanyatlásával nehezen tűrhető már a magyarok nagy részének, hangoztatja hogy Olaszország mellette áll és a Rothermere által közölt intervjura támaszakod ik, noha a római hivatalos körök tudatták, hogy ez intervju inkább az an-> gol lord, mint az olasz diktátor nézeteit tükrözi vissza. 1 A józan ész mondja hogy az ellentéées érdekek ily tömegében Olaszország nem biztosithat mindenkit egyformán. Nem lehet egyszerre Litvániát és Lengyelországot támogatni,SE Í a törököket és görögöket, "még kevésbbé lehet közeledési politikát folytatni Románia felé,ha evvel szemben a magyar irredentizmust bátorítja.AZ egész abban áll tehát, hogy Mussolini általánosságban megbeszéli e xéri'iakkal a kérdéseket, igyekszik őket biztatni, olykor, így a törököknél, olasz gazdasági előnyöket elérni, de nem valószínű, hogy általános kijelentéseken tovább* menne, hacsak nem akarja veszélyeztetni a megkezdett közeledést Franciaország gal és a francia közvéleményt izgatni körmönfont intrikákkal. A cikk végén kecsegtető kilátásokat nyit az olaszoknak a francia megegyezést illetőleg, i