Lapszemle, 1928. április

1928-04-10 [1337]

Makszimovics kormányellenes akcióját,amelyet a kormánynak a magyarság állitólagoa favorizálása miatt inditott móltatlankodással tárgyalja az egósz magyar kisebbségi sajtó. Az Összes lapnk hasábos cikkekben foglalkoznak Makszimovics magyarellenes támadásával,amelyre az adott okot, hogy a Vajdaság magyar városaiban ós községeiben a közgyűléseken magyarul is felszólalnak. A Bácsmegyei Napló Makszimovics akcióját tisztán nacionalista természetűnek mondja, amely abban azi aggályban csúcsosodik ki,hogy a nemzetiségi jogok elúretörése a Vajdaság nemzeti jellegét csorbítja* k lap az egósz akciót egy politikai hsdmüveletnek tekinti • megállapítja, hogy ma mór nincsen olyan párt vagy frakció, amely a kiselM sági jogokat el nem ismerné. A magyar kisebbség helyzete azza, hogy fegyverszövetsógese a radikális pártnak, nem változott,csupán annyiban, hogy a községi gyűléseken magyarul is fel lehet szólalni,and természetes velejárója a községi autonómiának. Megállapítja a lap, hogy a magyarság vezetői semmiképen sem próbáltak ingerenciát gyakorolni a Vajdaaág közigazgatására.A magyaraág a nagy azláv pártokkal való politikai együttműködés során mindig szerény és türelmes maradt s reméli, hogy a magyarság eme bölcs ós lojális magatartásának nem maradnak el a gyümölcsei,bárhogy is fog a politikai helyzet kialakulni* A Ilirlap/3/szerint Makszimovics akciója mögött a szabadkai egyetemi tanárok állanak,akik Makszimovicsot tévesen inforraálják ős azon dolgoznak, hogy Nagy Ödön mandátumát ne igazolják,mert az állam nyelvét nem birja, s helyébe az ő jelöltjük kerüljön, A Hírlap /4/vezércikkben foglalkozik a M-akszimotrica akciója folytán a magyar kisebbséget ért. támadáaokkal.Bár igaz,hogy a Vajdaság autonóm testületeiben a kisebbségek nyelvén is fel lehet 3zólalni*de ezt azalőtt is tehették,igy például éppen Makszimotrlcs belűgyminiaztersóge alatt a szabadkai közgyűlésen ls

0 Nem uj dolog a magyar szó a községi közgyűléseken és el sem tudja képzelni a: 3ap, hogyan lehetne azt Topolyán vagy