Lapszemle, 1928. április
1928-04-10 [1337]
irja a Prager Presse /7~98/»A magyar keresztényszocialista part nagyon haragszik, hogy javaslatát arranózve, hogy a városházán aa állani nyelven kivül két kisebbségi nyeltet is használjanak, a német és a zsidó pár. tok nem támogatták, A felvidéki németeknek, irja a lap, igazán nincs okuk arra, hogy a magyarok részére kikaparják a gesztenyét,, kulturális kívánságaik leganagyobb részét elérték, meg vannak a saját iskoláik és a német oktatásügy sokkal jobban áll, mint a háború előtt, hol a németeknek nem állt módjukban a felvidéken egy állami népiskolát ós még annál kevésbbé egy német középiskolát elérnie tóég nagyobb fájdalmat okozott a magyar városatyáknak, hogy a zsidók is oserbehagyták a magyar kisebbségi politikát, A zsidópárt kassai népgyüléae alkalmával dr. Reisz kijelentette, hogy a zsidóság a magyarok nemzeti követeléseit a jövőben nem fogja figyelembe venni a A Presse természetesen boldogan könyveli el. ezt a nagy lépést a politikai konszolidáció felé és végül a *gj«gy a l, hogy az utolsó pozsonyi népszámlálás alkalmával a magyar lakosság száma alig érte el a 20 «1~ot és azt. remélik, hogy egy ujabb népszámlálásnál a magyarok százaléka még ennél is csekélyebb lesz* A magyarországi német kisebbsé gek elnyomásán lovagol megint a Prager Presse /ö~99/ és idézi a "Deutsche elnkeit* utolsó számát, mely szerinte Bécsben nagy figyelmet ébresztett „A cikkírója Dteinrück elmondja, hogy gyarország a kisebbségeket illetően nem tett eleget a trianoni szerződés kötelezettségeinek, mert a kisebbségek jogai csak a papiron ;aaradtak« A magyarországi német kisebbség magyar statisztikai kimutatás szerint 551.OüO lélekből áll és mégis csak hét népiskola fölött rendelkezik s azok is oly községekben melyek az osztrák határhoz egész közel vannak* kzónban ezekben az iskolákban is a magyar tanitó nem az irodalmi nyelvet, hanem a lokális tájszólást tanítja* Á lap megemlíti, hogy ezzel szemben egyedül a felföldön 122 német nyelvű iskola .Van, iiagyar ország, végzi Steinrück cikkét
