Lapszemle, 1928. április
1928-04-05 [1337]
A magyar-jugoszláv vegyes döntőbíróságnak Born *\rigyo a oáró pőrében hozott elvi jelentőségű döntését ismerteti ma a "Budapesti Hirlap" .A magyar-jugoszláv vegyes döntőbíróság Ítéletét most tették közzé Hágában s ennek alapján a "Budnpesti Hirlap" rámutat^ hogy Jugoszlávia a por folyamán azzal védekezett, hogy a peres birtokok lefoglalása az 1915.avi szerb törvény és az 19191. évi jugpszláv törvény térteimében történj ezek a törvények rendkívüli háborús rendszabályokat állitan^k fel^ amelyekot végleges jelleggel ruházott fel a trianoni szerződés 232-ik cikkelye és a IV, szak asz függeléke* Az Ítélet azonban azonban kimondja hogy a békeszerződós 250-ik cikke/azt rendeli* hogy a függelékekre tekintet nélkül a magyar honosok ama javai és jogai és érdekei amelyek a régi Osztrák-Magyar Móra rchi a területén feküsznek, nem fogla hatók le és nem számolhatók fel. Igy tehát a Born-fóle sequestrált javakat vissza kell adni a jogosultnak minden uj természetű rendszabálytól mentesen és azokat vissza kell helyezni olyan állaptba, amilyenben a kérdéses rendszabályok alkalmazása előtt voltak* Az SHS-állam koF mánya nem védekezhetik a visszaadás ellen azzal, hogy az 1915,augusztus 17-ón ós t\z 1919,február 5-én hozott törvényeire támaszkodott,amikor azok nincsenek összhangban a nemzetközi toötelezettségeké el és a trianoni békeszerződésben foglaltakkal, A "Budapesti Hirlap" rámutat, hogy a jugoszláv-magyar vegyes döntőbíróság döntése mily nagy j el en tósé gii, mert egyrészről megállapítja, hogy a nemzetközi jogszabályok erfisébbek mint a nemzeti törvények. Másrészről világosan állást foglal a békeszerződés rendelkezéseinek végrehajtása ós kikényszerithetősóge mellett. Olyan nemzetközi jogi precedens ez. a amely alkalmas arra,hogy a vegyes döntőbíróságok iránt a tiszteletet növelje és a Népszövetség tekintélyét megerősítse,, Másrészt analóg szeli eménél fogva támogatja a ma$sr álláspont igazságt, a magyar-román birtokperek ügyében is.
