Lapszemle, 1928. március

1928-03-26 [1336]

akadályozták már eredetiben ia a törvényjavaslatnak helyes alapokon való megalkotását,, 4*/ a törvényjavaslat megalkotásánál a kormány nem vette figyelembe az erdélyi egyházak történeti múltját ős a szerzett történelmi jogokatV A továbbiakban aztán Gyárfás ezzel kaposolatban hosszan ismertette az erdélyi vallásfelekezetek múltját, hangsúlyozva, hogy a magyar törvényhozás^ amikor 1867-ben ténylegessé vált Erdély egyesülése Magyarországgal^ épp ugy,mint már előzőleg 1690-ben a Habsburg dinasztia, minden további nélkül elismerte a történelmileg bevett egyházak szerzett jogait s e vallások teljes egyenlőségét, magát a görög keleti román egyházat ia már az 1791gLX. t.c. elismerted - /s z amo au .1 vár

i / A szanátus 22-1 ki ülésén Hosszu/görög katholikus román püspök mondott nagyszabóau beszédet a törvényjavaslat ellen. A beszédet a bukaresti lapok közül a Dlmineata /1H-6480/ ős Uni versül /S4-69/, az üxdőlyi lapok közül az ellenzék /B5-69/ iamertették legrészletesebben.Bár a négyórás beszédet a görög keleti szenátorok minduntalan megzavarták* Hoaszu Vazul püspök igen kemény igazságokat szögezett le. A kormány védelmét kérte az északnyugati vármegyék 600^000 görög katholikus nive részére, akiket alig 40,C00 görög keleti akar elnyomni

0 Az állami hatóságok- úgymond m már eddig is többször súlyosan megsértették a vallás szabad gyakorlatát* A Regátból járdólybe áthelyezett tisztviselők^ akik mind görög keleti vallásúak^ azt sem engedik meg;, hogy a feörög katholikus lelkószek egyházi missziós munkájukat elvégezzék-, A jelenlegi felekezeti törvényjavaslat most meg már vallási kérdésekben is kinai fal-lal akarja körülvenni Romániau Pedig a nagyromán nemzeti eszme ébredése éppen az erdélyi görög katholikus románoknak köszönhető; mert hisaen őbelőlük sarjadt ki MLcu-Klein. Slnkai ős Maior, akik a dákóronanizmus eszméjét megteremtették ós tudoraányos alapokra helyezték. Az er~ délyi görög katholikus románság ősi jogainak megnyirbálása tehát tarméV