Lapszemle, 1928. március

1928-03-24 [1336]

det -kezdetén számos ós nagyfontosságú j avaslat várj a, melyek gyors ée intencióinak megfelelő letárgyalására csak egy bi ztősit ékot láts a tárgyalásokat vezető elnök szénái yót* Ezért a sej a elnökévé j elén* legi helyettesét, Bartel tanárt ajánlja, aki évek éta legbizalmásaik műnketársa» A genfi t árg jalások, Magyarország genfi sikereivel a "Czaa" foglalkozik leginkább. A tavaszi ülésszakot a tárgysorozat két legfontosabb tétele miatt "magyar ülésszaknak" nevezi. A fegyvercsempészés kérdésénél a kisentente kívánságának teljesülésére már a kérdés felvetésénél sem volt sok remény, mert az egyesült angol, olass és német állásponttal szemben a nyugati államok akarata francia •• ország nélkül nem igen érvényesülhet atta A másik kérdés nagyobb hord« erejű volt. Midőn gróf Apponyi a ChanS>erlain«féle ajánlatot Briaiad éa Stresemann felszólalásai után országa nevében teljes egézsében elfogad" ta, Titulescu azonban csak számos kikötéssel fogadta volna el, a román álláspont maj 3nem megbukott, Apponyi világraszóló ékesszólása nyomán a politikai álláspontot legyűrte a j ogi álláspont. A román kormány kudarca kétszeres, mart most az optánsok igényeinek ki elégítósére utaló kötelezettség után a külföldi kölcsönt még nehezehben fogja megkqpni* Az optánsok ügyében a lengyel álláspont a nyugati államokéhoz csati a" kőzett, miután a Romániához fűződő közelebbi kapcsolaton kivül a kár* vallott lengyel alattvalók sohasem részesültek oly arányú kártérítés* ben, mint a nyugit i államok polgárai, A "magyar ülésszaknak'* me glepő és a magyarokra nézve feltűnően kedv?zö hsfcározatokból Francaiaország elkedvet lene dósért következtetnek;, amely Xitulescu róaal lát og«: áeával ketdődött , mellyel nem sokat segített haaájinak» de megalapozta a régi szövetségesek álláspontj ának a dunai állagokkal szea&ea beígért caódo* sit ásat«