Lapszemle, 1928. március

1928-03-24 [1336]

távozása, Jiogy a Népszövetségi Tsnács^j nvaslatait^nem^fogadj a_el, végeleges. Az érvényben levő'nemzetközi jog alapján, Titulescu szerint nine oly törvényszék, amely a Mcs áltsl javasolt alsgxm döntést hozzon .A népszövetségi alapszabályok értelmében Románia beleegyezésére is szí: ség van ahhoz, h<cgy a kérdés döntőbíróság elé kerüljön, az optánspörök végleges elintézésének ügye tehát továbbra is Románia kezében van,A szentgotthárdi fegyverszállitmány ügyében Titulescu szerint a kisentente nen követelt egyebet, csupán azt, hogy a kérdést a Tanács napirendjére tűzzék, *z ügy most a Népszövetség előtt vm és Fbmánia bizalommal várja az ereánényt, Titulescu végál azzal a kérdéssel foglalkozik, tényleg izolálva van-e Rornáiia külpolitikaiig;. Az exposé arra a megállapodásra jut, hogy izoláltságról szó sem lehet, Románia egyik nagyhatalommal sem került ellentétbe s az optánspörben hozott márciusi határozat az utolsó pillaatok lázában jött létre, anélkül

8 hogy a Tanács az érdekelt felet Romániát, meghallgatta volna. Az optánsügy egyike Románia legfontosabb problémáin* s itt a legkisebb hiba is könnyen katasztrófává nőhet. Románia a leghatározottabban kijelenti, mondja Titulescu* az exposét befejező, passzusában, hogy idegen birák illetékességét az optánspörben nem ismerheti el, idegen birák nen dönthetnek, vájjon Románia független állam-e, ava©r olyan állam, amelyet ismét vissza kell nyomni a rógi kapitulációs rendszerbe. Az exposé felolvasását a román kormánypárt tüntetéssel fogadta, az ellenzék a passzivitás! határozat folytán nem volt jelen, Charles Dupuis a "^emzeti Újság", a "^esti Hirlap", a "Magyarság" párisi jelentése szerint a francia diplomáciai főiskolán tartott elóadás-sorcftta keretében tegnapi előadásában foglalkozott az optánspörben hozott genfi határozattal s többek között azt a kijelentést tette, hogy bár politikai szempontból megérti, hogy a magyar koimány elfogadta a Tanács javaslatát, azt mégis sajnálja, fc>z érinte Magyarországnak