Lapszemle, 1928. március
1928-03-23 [1336]
gattás depolitizálása, a helyi autonómiák kibővítése. A külpolitikai kérdésekre áttérve s az olaszok balkáni törekvéseiről emlékezik meg,rámutatva egyúttal arra is s hogy az olaszok mennyire elnyomják a szláv kisebbségeket. Beszéde végén védelmébe veszi Rádicaot a háberua felelősség kérdésében tett,ismert parlamenti nyilatkozata alatt éa azt mondjajhoKy abban azon volt a hangsúly, hogy Szerbia a tenger miatt ment bole a háborúba. /4'olitlka.Yreme 19/ ügy Radios ? «int Paribiosevics beszédét a belgrádi lepek a kermány elleni ujabb támadásnak minősitik. A népgyűlés jelentőségét sem a ^oütlka, sem a Vrerae nem kicsinyük le. A Politika/1.9/ azon csodálkozik,hogy a különben közömbös és hűvös szlovén népre a két pártvezér olyan nagy hatást tudott gyakorolni. A Politika a koalioió újvidéki és laibachi gyűlésében a precaáni front megmozdulását látja. Külpolitika. A Vrerae /L8/ külpolitikai szemléje ben válaazel a külföldi sajtó ama hiréroyhegy a kisantant a szentgotthárdi kérdésben hozott népazövetaégi határozatban vereséget szenvedett. A lap beismeri, hogy esalődott a Népszövetség döntésében és bizton számolt .aasalj,hegy ezúttal Magyarország hátrányára hoznak döntést, cáfolja azonban, mintha a genfi határozat a kiaantant vereaégét jelentené.A lap azzal lgyekaslk kimagyarázni e kisantantnak a Népazövetségnél tett intervencióit,hegy a kisantant kötelességét teljesítette akkor, amikor éltalános érdekű európai ügynek tekintette a szentgotthárdi esetet is interveniált a béke érdekében, A azentgotthárdi ügy nen a kisantant személyes ügye, hanen általános európai ügy. Az Obzor /19/ felhívja a közvélemény figyelmét a fasisztáknak Zára érdekében kifejtett propagandájára a fasiszta szervezetek titkárainak Trieaztben* Fiumében éa Zárában leendő találkozása alkalmából,ami Turattinak, a fasiszták főtitkárának Triesztbe érkezésekor fog lefolyni
