Lapszemle, 1928. március
1928-03-22 [1336]
következtetésre jut,, hogy ha a parasztpárt támadásai nem is fogják a kor* mány korai bukását okozni,, a dolgok mégis lassan érnek és bizonyos tényezők összemüködése végül is válságra fog vezetni. Ismerteti ezután Vintila Bratianu pénzügyi politikáját, amely a külföldi tőkétől elzárva tisztán Románia saját erejére akarja fektetni a pénzügyeket* B politika ugyan aktív kereskedelmi mérlegre vezetett és bizonyos időre a lei is megszilárdította, de végeredményben az ipar és kereskedelem megfőjtásával járt és sem a mezőgazdasága sem az ipar nem lehet el tőke nélkül és a közlekedés is előbbttóbb letörik> A hadseregnek sincs felszerelése, A nehéz helyzetet mutatja a hitel drágaságaj. amely néha 25-30 %-et is elér.. Még igy is oly nagy a kölcsönökkel járó kockázat, hogy nehéz kölcsönt kapni, Bratianu végre is elhatározta magát a lei mai színvonalán való stbilizálására és a vasutak újjászervezésére külföldi kölcsönnel* Bz elhatározást siettette a múltév . termés rosszasága is ? amely a mérleget újra passzívvá teszi. A termés vagy 20 millió fonttal kevesebb^ mint tavaly volt, úgyhogy a kkvitel alig számit. A leit tovább tartani külföldi segély nélkül lehetetlen, A kormány tárgyal ugyan egy araerikai-francia csoporttal, de mig bizonyos külföldi kötelezettségeket nem teljesít aromán kormány, a kölosön bizonytalan,. Az ellenzék ki is emeli, hogy a kormány csak a népszövetség utján kaphat kölcsönt , amit viszont Bratianu nem akar s mert "Románia nem meghódított ország" A kormány politikája teljesen népszerűtlen és mig a múltban Ferdinánd király népszerűsége pótolta e hiányt, ma már semmi nem tarthatja tovább a kormányt. Radics ellenzését a Rot3ohild-kölosönnel szemben a Times 20 ismerteti.,, főiig azon az alapon, hogy a kölcsönt szerb célokra fordítanák. Rádiósnak nincs kifogása az ellen, hogv a kölcsönt hadi célokra forditsák 0 A román parasztpárt mozgolódásairól részletesen írnak a Daily Telegraph és Daily Mail 20 /pár 0 / Az előbbi lap a marosvásárhelyi támadásokról is ir. Az utóbbi lap ugy értesül, hogy a magyarok sikerén felbuzdulva a b ess arábiai kisajtátitottak is kárpótlást követelnek, vagy 400 esetben főleg erdők*
