Lapszemle, 1928. március

1928-03-21 [1336]

rady dr.válaszát közli,amelyben Várady ráisatat arrapiogy az alkotmány mint hivatalos nyelvet a szerb-horvát-3Zlovén nyelvet jelöli meg*azonban az alkotmánynak aem betűje;, aem szelleme nem zárja ki,hogy olyan gyűléseken,amelyeken a kisebbségek túlnyomó számban vesznek részt,a tárgyalások nyelve ne lehessen annak a kisebbségnek az anyanyelve,amelyet ott mindenki ért ós beszél* Hangsúlyozta? hogy a magyar uralom alatt bármelyik kisebbség szabadon használhatta anyanyelvét.Megcáfolja továbbá Makszimovicanak azt az ál itását ia* mintha Szabadka lakosságának 85 ?í-a a nemzeti többséghez tartoznék, amit egyébként a hivatalos statisztika is megcáfol* Hasonló értelemben nyilatkozott Kerepossy Imre képviselő is,aki szerint Makszinsovics nyilatkozata élénk bizonyitóka annak, hogy Belgrádban még sokan vannak,akik bár a Yajdaság sorsát intézik, a vajdasági viszonyokkal nem ismerősek. A volt belügyminiszter ugylátszik nem tudja, hogy egy elkerülhetetlen szükségesség és az embéri jogok alapján jaaználják a Vajdaság fcok községében a hivatalos nyelv mellett a magyart is,mielőtt erről még tételes törvény intézkednék* még pedig azért

£ mart egyes képviselőt>stülotek tagjainak 90-95 százaléka nem borja a szerb nyelvet*; A Hirlap /17/is annak a gyanújának ad kifejezést* hogy Makszimovicanak Szabadkáról sugalmazzák a magyarság elleni vádakat ós kifogásokat s igy a volt belügyminiszter helyi intrikusok áldozatai magyarok lojalitását senki aem vonhatja kétségbe s a lap jogosnak tartja a képviselőtestületekben a magyar nyelv használatát s ezt a jogot elismerte a radikális és demokrata • párt is s azt sem Radics, sem Pribicaevioa nem vitatja 03 éppen en- , nek a jognak a hangoztatáaával igyekeztek a pártok magyar szavazatokhoz jutni.