Lapszemle, 1928. március
1928-03-17 [1336]
Jacques Sey doux a leti t Pá risié n márc 1 5,-4 számában vezércikkben foglalkozik a népszövetség tanácsának márciusi üléa^akának mér legével lilindenokelott megállapítja,hogy az ülésszak kedvezőtlen benyomást keltett a közvéleményben amely nem értette meg sem a tanács ha tározatait,, sem azoknak indító okait. A tanács elé került kérdések egyi ke sem nyert kielégítő megoldást f israét a legközelebbi ülésszakra halasztották az elintézést s ez a körülmény sem Franciaországban, sem Né metországhan, •- ahol választások előtt állnak,- nem igen fogja a Népszó vétség iránti bizalmat megerősíteni,. A lengyel-litván kérdés elintézés seben a tanácsnak több erélyt és kevesebb előzékenységet kellett volna a retinens Toldemarassal szemben mutatnia . Ami a szentgotthárdi géppuskák ügyét illeti.magától értetődik „hogy sem Anglia,sem Olaszország, sem Németország nem akarták mozgásba hozni az invesztigácio mechanizmusát- Magyarország ebben az ügyben, ép ugy mint az optánsügy ben, hasznát látta eiueúc a 3 hatalomK-ak ar3 szóról élvezett támogatásnak,- 3zemrae Hatható volt,hogy az angol delegációra bánással volt a Magyarországra nézve teljesen kedvező magatartású Rothermero-sajtő Olaszországnak nagy érdeke volt,hogy a géppuskákra vonatkozó vitát eltemessék.mert mégis csak OTaszországból küldték a géppuskákat Németország pedig - magától értetődően,-ellenez minden vizsgálatot. De ami még különösebb, az az,hogy a kisentente maga ís elhallgatott Bgy hónapba került már az is,hogy a népszövetséghez forduljon a géppuskák ügyesei. A tanácsi ülésszak folyamán a kisent. képviselői több izben hangsúlyozták,hogy a kérdés általános érdekű, s hogy a tanácsot terheli az elíufc-.z^ért való felelősség,Tény az,hogy a kisententenak terjedelmes dossier-ja van arról szóló bizonyítékokból,bogy a Szentgotthárdi wagorok nem az egyetlen fegyverszá:litmány
