Lapszemle, 1928. március

1928-03-02 [1336]

*t Népszövetség teszi. Ezek atán nem lehet csedálxozni azen^ ha a magyar kormány kifejezést ad rassz véleményének bizony© e eljárást illetően

8 sem aáon

& ha a magfar közvélemény hajlandó azt hinni» hogy az ügy körül felveitegász lárma csak azt a célt szolgaijai, hogy Genfben a magyarok számára kedvezőtlen légkört terítsenek az eptánsügyben* Bizonyos lapok szerint a magyar kormánynak a Népszövetségi Tanács elnökének felszólítására adott válasza Genfhsa igen rassz benyomást keltett. Ha ez igaz velna

ö csak megerösitaaá azt a f el tevést? hogy itt célzatos mesterkedéssel álluik szemb^ melynek célja összezavarni a kérdéseket. A magyar kormány válasza tel j esem ki fogástal am

s békülékeny ós formáját illetően"is engedékenyééit* A magyar kormány nem tekinthette magára, *» m-- w* m » mv ' •«> «• • rm m% «K «r~ *m 43 nézve kötelezőnek, hogy meghajoljon egy fel szól itás előtt* amely különben sem biihatott a felszólítás jellegével. A Népszövetségi Tanács elnökének közbelépése mindenesetrs sajnálatos, egyfelől ama nyugtalanitó törekvés miatt

s amely némely tanácstag részéről nyifónul meg jogkörük áthágását ill etően

(l másfelől a»-nyugtai anság és bizalmatlanság miatt^ amelyet a hasonló jogkörű áthágások a kis államokban kelthetnek*amely államok egyedül vannak kitéve ásnak, hogy ilyen áthágásokat ve]iö|c szemben al kaira ázhassanak,, Apponyí Albert grófnak a BZentgotthárdj J'egyverszáLlitmány ügyében Benda Jenő előtt tett nyilatkozatát a "^esti Hírlap" mai szánában közli. Apponyi Albert gróf e nyilatkozatában előrebocsátja, hogy az ügy érdemét meg kell különböztetni attól a kérdéstŐl

9 vájjon jogosult-e a Tanács ezidőszarinti elnökének ami kormányunknál tett lépése. E kérdést illetőleg majdnem azt lehet mondani,, hegy az akták le varnak zárva hiszen a 1 egellenségesebb indulatú sajtóorgánumok is konstatálták,,hogy ilyen fellépésre jogalap sem as akcióban., sem a Tanács által m^gállapi* tott invsszugáciÓ3 rendszerben nincsen,. Megtámadhatatlan az a jogi álláspont;, amely a Tanács elnökének beavatkozását visszaútasitja és cs^k w célszerűségi kérdés, hogy azt milyen m|tíon érvényesitsük

s A másik olda«