Lapszemle, 1928. március
1928-03-17 [1336]
A - f iugoazláviai magyarok B ethlen ellpn cimmel ismertet1 a Bácsmegyei Napló egy cikkét a Prager Presse ffpaztolányi Ije&ső előadásainak; betiltásává^ , foglalkozik röviden a Deutsche Landpost /14~t>2/ kiemelve, hogy miután a hatóságok rájöttek; hogy ott nem irodalmi előadásról van szó,, hanem egy Horthy szellemében tartott politika propaganda előQ adásról, ezért Kosztolányi előadásai* betiltottákKoss uthr ól h oz vezércikk et Hrusovszky a Prager Presseben /15--75/ kiemelve, hogy Kossuth dacára tót eredetének a. magyarság legnagyobb alakjai közé tartozik, "Mi szlovákok, kiknek apái az exluaiv nemzeti magyar politikát folytató Kossuthtal szemben álltak, előitélet nélküD elismerjük Kossuth európai jelent őségét' 1 .-. Az egész cikk tenorja Kossuth dicséretében van tartva,, hogy a cikkiró annál nagyobbakat üthessen a Kossuth kora beli és a mostani Ma®'arországon- A cikk rámutat,, igaz hogy a magyar nemesség sokat tett a kultúráért, ő alapitotta a magyar tudományos akadémiát, a magyar nemzeti színházat. de épan ez a ténykedése ébresztette fel benne azt a beteges képzelődást, hogy ők az uraló népek kiK a régi Magyarország nemzetiségei fölött állnak, !2nnek basára Kossuth a demokrácia jelszavát irta fel zászlójára,, és felszabadította a parasztságot, Kossuth magyar sovinizmusa,, amelyek kel a nem magyarokkal szembon eljórt volt politikai rend szere bukásának legfőbb oka Majd Hrusovszky megemlékezik a Kossuth-bankókról megjegyezve, hogy" Kossuthnak csak az volt a vétke, hogy fedezet nél Mii bankjegyeket adott k:i „ ellenben Windischgratz és annak társai közönséges hamisítók voltak . Mindenesetre a tótsóg tekintetéből az emigrált Kossuth sokkal közelebb áll Szlovákiához, mint az 1848 ban
