Lapszemle, 1928. március
1928-03-01 [1336]
osztott, mert két nyalat kerget egyszerre. vagyis nemcsak a hóditó né met politikának akar gátat emelni, de az olasz aspirációknak is abban, hogy azok Buropa ezen részében kiterjesszék az olasz befolyást a francia érdekek kárára, Seipel dr„ ilyen konjunktúra hátterében mondta el beszédét a tiroli németek elnyomásáról,, A beszéd természeténél fogva kiemeli a németség szolidaritását, Ellentmond ugyan az Ansolilussnak, de egyúttal a dunai államokkal való ,, Zu3amtnenschlu3snák ,, is* Seipel tiroli tiltakozása és a Német Birodalom, valamint az utódállamokkal szemben kifejezett semlegessége összhangban van az angol-francia politikával s de csak annyiban v amennyiben az az olaszok ellen irányul. Ez pedig olyan összhang^ amely teljességgel nem kívánatosamért éppen ennek az olasz nyúlnak kergetése akadályozza a Berlin elleni, ered ményt. Az olasz elleni fellépés markírozza az angol-francia ós német érdekközö33Óget. ilozzá kell tenni^ hogy Seipel ilyen lépéséhez minden valószínűség szerint hozzájárul Prága álláspontja. Prága bizonyosan a szentgotthárdi affért, vagyis a magyar revánsnak olasz részről való támogatását pillanatnyilag fontosabbnak tartja a maga számára,mint azokat a tekintet eket j-, amelyek az európai egyensúlyt épitik* így tehát azon igyekszik,hogy növelje Olaszország nehézségeit, nem riadva a Németországhoz való valamelyes közeledéstől sem. A váratlan osztrák fellépés keresztezi az antant lépéseit és megerősítheti a szövetség márciusi ülésszakán Németország pozícióját. Valószínűleg belevág a litván ügybe is és pedig Lengyelországra nézve nem kívánatos módon.Mind ezek azt mutatják s hogy a németellenes egyensúly kiépítésének nincs nagyobb ellensóge^Mnt a francia-olasz ellentét. Még az annyira mellőzhetetlen angol-francia együttműködés sem lehetséges, ha megengedik Németországnak* hogy éket verjen ezen két állam és Olaszország kÖzé„
