Lapszemle, 1928. március

1928-03-12 [1336]

"Pester Lloyd" rámutat,, hogy genfi körökben különösen két jelenséget emelnek ki, amelynek befolyás 1 ehet a jövendő eseményeire* az egyik az, hogy a borotvaélen álló magyar-rónán agrárpór ügyében közösen és egyh«ngulag döntöttek a hatalmak a jogi álláspont igazsága mellett és ennek a ténynek messzemenő jelentősége elvitathatatlan mert Briand most első esetben meglepő bátorsággal ós nyil tsággal túltette magát a háború utáni francia politika akadályán ós az energikus gesztussal félretolta Prága és Bukarest machinációit. Briand maga figyelmeztette Titulescut egy magánbeszélgetés során erre a fontos változásra., vilikor megkérdezte, hogy merész el-e Románia eddigi szövetségeseivel * valamint a Hémet-és Lengyelországgal hozott határoztattal szembefordulni* A másik nagyjelentőségű jelenség Nemetorsz^ magatartása, mindkét szőnyegre került magyar ügyben, mert az utóbbi időben magyar részről ugy érezhet tük, hogy a nemét diplomácia hatásos segitságére nem egészen lehet biztosai szárai tani

s bár ezek a kérdések közvetlenül Németország érdekeit is órintették* Ez az érzés most eltűnt, amennyiben Stresemann határozottan ^agyarország mdió állott s bizonyos információ szerint atre semann volt az, aki személyisége súlyával szállott sikra, hogy a Tanács ki ne mondjon egy szerencsétlen non possumust.A "Magyarság" és a "Reggel" genfi tudósi tója kiemelik Apponyi Albert gróf genfi nyilatkozatát, amely szerint az optánsügybe hoaptt egyhangú határozatot azért kell magyar ügynek tekinteni, mert Magyarország kezdettől fogva csupán azt kivánta, hogy az ügy illetékes birája elől el ne vonassék. A Tanács ugyan a magyarálláspontnak nem nyomban és nem teljes mértékben adott igazat, mert a határozat kiszelesiti a trianoni szerződősben raegállapitett háromtagú választott biróság lótszá mát, lényedében azonban a választott biróság el vének megóvását ás tisztel etbentartá3át jel gnti*A M

P~ Jtij Hirlap"-ban üolleschal Alfréd a budapesti egyetem