Lapszemle, 1928. március

1928-03-10 [1336]

Chamberlain ezzel megóvta a Népszövetséget a végső ethikai csődtől ós megvédte a döntőbíróság nagy elvét az összeomlástól, A "Magyarság" ezután párhuzamot von Apponyi Albert és Titulescu genfi szereplése között és ráautatj, hogy milyen szánalmasan vergődött Titulescu cinikus kínálkozásával és siralmas bohóckodásával Apponyi árnyékában,, Bnnek az értékkülönbségnek az európai dokumentálás % mondja a "Magyarság", nem múlhat el nyomtalanul. A "Pesti Hirlap"-ban Rákosi Jenő nem mulasztja el ez alkalommal sem, hogy rá ne mutass«n

J a genfi döntést megelőző f elszól alásokat mérlegelve, hogy Briand és a népszövetségi Tanács valamennyi tagja szükségesnek tartotta a népszövetség becsületének emlegetésén kivül azt is hangsúlyozni,, hogy a békét mindenáron meg kell őrizni. Rákosi Jenő rámutatj hogy a Népszövetség becsülete csak egyet kívánhat a Tanácstól: igazságot az igazságtalanságot szenvedettek száma ra^ a békét pedig ne a magyar optánsok perétől féltsék. A béke veszedelme csak az ' , , szerződésekben/ Európára tukmált lelketlen es igazságtalan beke/~~~~re]IlIc"Ha csakttgym a békét éjrtik,, akkor tegyenek egy becsületes lépést az mfekei ózus békék revideálására« Az "Ujs^ rámutatj hogy a magyar kiváns^ 100 /o-os érvénye sülése *zlé£t"voÍna7 ha a Románia visszahívott bírója helyett egyszerűen kijelölte volna a Tanács a semleges birót. ' De? Chamberlain ötös-birósági javaslata is elvileg araagyar felfogás teljes érvényesülé sét és a Tmács eddigi felfogásának megváltozását jelenti. Igy tehát kétségtelen, hogy a magyar álláspont morális győzelmet aratott Genfben, ami elsősorban Apponyi Albert gróf érdeme. Apponyi teljesítményének mét tatása után az "Újság" hansgulyozza

a hogy a magyar közvélemény elvárja hogy a két semleges biró magválasztásánál a politikai szempontok távultartása megadj a a biztosítékot, hogy ezek a bírák a tiszta jogi alapon fogják azt mérlegelni, AS bizonyos., mondja az '*Ujság% hogy a gyakorlat