Lapszemle, 1928. március

1928-03-10 [1336]

sürgette és követelte jogi útra terel tessék. Titulescunak azt a követelését pedig, hogy az újonnan kiküldendd ötös bizottság a szeptemberi jogelvek kö töt t mars rutájához szerittassék, a Tanács elutasította, A "Lloyd* \ csoJ^kózással fogadj a Titulescunak eme követelését, hiszen Titulescu tegnap magát testestül-lelkestül jogásznak vallotta, akinek részér d nem várt meglepetés volt, hogy ilyen abszurdumot proponáljon és a tanácstagok szinte elképedve kezdték Titulescut kapacitálni, hogy végre kénytelen volt belenyugodni a Tanács határozatába. Azzal, hogy az optánskérdés jogi útra terel teteit t vissza, a magyar álláspont győzött, 8 est a magyar közvélemény csak elégtétellel fogadhatja. Hogy a Népszövetségi Tanács a semleges birák megválasztásánál a legskrupulózusabb kö rül tekintess el fog eljárni, s hogy olyan egyénekre fog esni a választás* akiknek fuggetl ensége és el fogul atlansaga hozzáfé rhetetl en, arról Magyarországpn, mondja a "Lloyd" mindenki meg van győződve, valamnt-abban sem lehet kétség, hogy a magyar koimány elfogadja a Népszövetség in di tványáV* ha az erre JEÍI é lel szél itást ké zhez f og j a kapai, A *Magyarság" rámutat, ho^ a most hozott genfi határozattal az eptanspör döntő stádiumba jutott. Rámutat, nogy mennyi ördögi intrika és politikai alkjj&ia bűvészkedett azon, hogy az optánskérdést leterelje a jog egyenes útjáról és elvonja a törvényes döntőbíróság elől. A múlt év szeptemberében ugylátszott* hogy az igazságnak és a magisabb etnikai világrendnek a sérelmével sikerül ez a pokoli terv, meghökkenve nézte a magyar közvélemény, hogy olyan világos elméjű és jellemes át lamíe rfittt mint Chamberlaint, is. sikerült ennek az intrikának megtévesa teni, most azonban Chamberlain ötös biróságo t ajánló javaslata azt bizonyltja, hogy a tájékozatlan brit államférfit talán pillanatnyilag félre lehetett vezetni,, de mihelyt tudatára ébredt az optánspörben kLjátjogi és erkölcsi problémáknak és megismerte^ hogy íitulescuék kelep céje örökre tönkretette a oöntőttresági eszmét; az angol fajt jellemző őszinteséggel és gyakorié ti idealizmussal az ig^ság oldalára állott.