Lapszemle, 1928. március
1928-03-09 [1336]
Bármit is gondoljon a hármas bizottság és a tanács a szentgotthárdi incidensrőlj,a népszövetségi tanácsnak tisztában kell lenni azzal, hogy mily jogok illetik meg az ő elnökét, ha rövid ülésezésükön kivül adja elő magát egy komolyabb eset, A népszövetségi gé~ pezet a béke biztosítása céljából semmit sem ér, ha az ülésezáse~ ken kivül meg van bénulva s Végre Í3 ha nem is lehet rögtön összehívni a népszövetségi tanácsot, még va» . táviró 4s telefon, amely en keresztül a tanácstagok között néhány óra alatt egy provizórikus megegyezés jöhet létre.-.. A budapesti kormány még január elején kijelentette ama szándékát, hogy a gépfegyvereket el fogja pusztíttatni és elárusítani.. Vájjon miért nem lépett a népszövetségi tanács azonnal közbe? Kizárólag azért, mert ez senkisem ajánlotta és épen ebben van a hiba c Másrészt azonban ha megadják a Népszövetségnek a jogot, hogy egy kormány javaslatára határozatot hozzon,hogy lesznek azzal megelégedve az össze3 kormányok, amelyek oly féltve őrzik szuverenitásukat? Szóval az igazi probléma abban a kérdésben rejlik, hogy van-e tulajdonképen egy Népszövetség,vagy pedig csak kormányok vannak, kik a Népszövetségben egy eszközt lát?* nak, amelyet ugy használnak fel, amint az nékik épen alkalmas- Bz ^ zel a problémával kellene egyszer a népszövetségi tanácsnak fog lalkoznia* A brünni lidové Noviny /7 123/ irja, ho gy csalódtak azok. akik azt várták, hogy a Népszövetség vizsgálóbizottságot fog kikül deni Magyarországba a szentgotthárdi affér kivizsgálására és hogy egyelőre elhatározta a Népszövetség három neutrálisból álló bizett eág kiküldését* Kem szabad megfeledkezni arról s hogy Magyarország egyenrangú tagja a Népszövetségnek s a Népszövetség nem biróság, hanem önkéntes alakulat s bizottságának törekvése minden kérdést megegyezéssel s nem diktátummal megoldani.