Lapszemle, 1928. március
1928-03-09 [1336]
a Tanács által szeptemberben ajánlott három jogi elv.Az összes magyar lapok kivonatosan ismertetik Titulescu válaszát,, amely ügyvédi rabulisztikával a magyar álláspontot lázadásnak minősítette Genf ellen* 8 azzal érvelt, hogy a döntőbíróság átlépte hatáskörét és Románia pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy a magyar optánsok privilegizált helyzetbe jussanak. Titúlesem e tarthatatlan beállitásával szemben Apponyi Albert gróf délutáii felszólalásában kimutatta, hogy a Titulescu-féle theóriában a nemzetközi bíráskodás elvére nézve óriási veszedéiem_rejlik t a tárói függetlenséggiez* a birói tolómhoz nem szabad hozzányúlni. Az előadói jelentós alapján is megállapitható a bíróság illetékessége, azé a bíróságé,amelyet a békeszerződés létesitett és nem Magyarország és Fbaánia külön egyezményének a szülöttje* Hova jutunk* ha a döntőbírósági elvet felborítjuk? kérdi Apponyi, akkor nincs többé bíróság, amelynek függetlensége abszolút lenne és akkor megdől a nemzetköá bíráskodás egész lényege. A "Budapesti Hírlap"* a "Nemzeti Újság", az "Újság 1 Apponyi és Titulescu genfi"vitáját kommentálva felálliíják a mérleget és megállapít ják, hogy mig Titulescu kicsinyes ügyvédi rabul isztikával iparkodott k> bújni a román kormányra nehezedő kötelesség alól* Apponyi válaszával visszavitte ezt a kérdést olyan elvi magas Ságokra, hogy nemcsak bebizonyította: hogy a román kormány eljárása ellenkezik a trianoni szerződés sel s & nemzetközi joggal éa a méltányossággal 3 de magát a vita alapkérdését felül emel te az optánsperen és a beszéd a nemzetközi bíráskodás függetlenségének nagy védőbeszéde lett,. Mindenki, aki hallotta és olvassa ezt a beszédet, látja, hogy itt nagy elvi kérdések könl folyik a harc, mert ha a Népszövetség nem teszi 1 ehetővé a mgyar-román döntőbiráskodás működését;, akkor tiszta jogi kérdésben szól bele a maga politikai hatalmával s ezzel iiluzóriussá teszi, magát a döntőbíráskodást*. Am* pedig Titüiescunak Apponyi Albert gróf elvi jel eatőságü noC7Ár:n<i i RIÉLÍ AH