Lapszemle, 1928. március
1928-03-08 [1336]
3auerwein a Matin 6yb an nagyképűsködik tovább 3 azt irja többek közt,hogy a tanácsnak ugy kell eljárni,mint egy biróságnak s ahol Magyarország a vádlott, a szomszédok csak tanuk,Az ügy európai kérdés, a béke kérdése s araely minden tagállamot egyaránt órdekeli„Magyarország ós szomszédainak viszonya nem tartozik ide„Miután szorosan csak a "bünügy"megvizsgálásával kell törődni,nem lesz alkalma a magyaroknak,ho^ szócsatát vivj anak a kisententeal a tanács előtt„Megnyugtatja az olaszokat, hogy a vizsgálat nem fog kiterjedni a géppuskák feladóira«Urrutia, a kiváló jogász majd ,-reméli 3auerwein,-a lényegre korlát zza a vitát arra hogy:akpott-e Magyarország a trianoni szerződós dacára hadianyagot s hogy van-e helye vizsgálatnak 4 William Martin a Journal de Geneve 6 «-ban iparkodik a jóakaratú tárgyilagosság maszkjában fellépni Magyarországgal szemben, s rendkívül kárhoztatja,hogy az eredetileg jelentéktelen ügyet a magyar kormány azzal,hogy elpusztittatta az anyagot,annyira elrontotta,,Igy mos ugy fest,mintha a magyar kormány el akarta volna tüntetni a kellemetlen oorpus delicttt,pedig ha ez nem következik be. akkor Magyarországot bizonyára kimélettel kezelték volna teszem azt az invesztigációs bizottság összeállításában., sőt talán még az optánsügyben is kedvezőbb atmosz féra lett volna elérhető,A magyar kormánynak Martin szerint meg kellett volna köszönnie Cseng.-Loh közbelépését, Ra Ítélnünk kellene,-mondja,bizonyára találnánk mentségeket s magyarázatot a magyar kormány eljárására, igy l igaz,hogy a legyőzöttek egyoldalú leszerelése tulsokáig húzódik,hogy az invesztigációs szabályzat rossz,hogy jobb lett volna ha nem a kisentente részéről indul ki a kezdeményezés, az is jobb lett volna, ha Csehország és Jugoszlávia nem végoznsk Budapesten közvetlen ós fenyegető demarst*Jobb lett volna az is 5 ha a tanácsot sürgősen összehívják s nem szabad lett volna ugy beállitani a dolgot,mintha Németországgal szemben precedenst kellene teremteni„Miután ennyi taktikai hiba
