Lapszemle, 1928. március

1928-03-05 [1336]

Szinte valami olyasmivé vált $ mint egy népjogi iskolai eset. Mind a két fél jogi szakvéleményeket gyűjtött és tett közzé

f amelyek nem kehesebb , mint 800 nyomtatott oldalra terjednek, A végtelenül bo nyolult kérdésről még behatóbban kell beszélnünk , ha tárgyalásra karul. Ez idő szerint nem látható be, vájjon elnapolás történik-e a megegyezési lehetőségre való tekintettel, vagy pedig hogy mindenekelőtt bekérik-e a hágai dönt őbiróság véleményét a vegyes döntőbíró•ágnak Románia által kétségbevont illetékességéről* A M.T. I. -nak az opt áns-kérdésben a magyar_kormány által Romániának tett javaslataira beérkezett román válaszról szóló tudósitását és azt a megjegyzést, hogy a magyar politikai körökben az optáns-kérlésben tett román ajánlatot a magyar javaslatok kigunyolásának t ekintik , megtaláljuk a *Kreuzzeitung

N-ban A -104, Wolff/ "Románia teljesen elégtelen válasza" alcímen, a "Deutsche Tgarjtög. "• ban A-104/"A mag jsar-román ppt áns per kiélesedése", és "Magyaror** szag az uj román ajánlatban a magyar javaslatok kigunyolását látja" elmeken nagybetőe első közleményként , valamivel rövidebben a Tftgl. RundtfChou "-bBXL/Z-104/ szintén az első oldalon. A _8 ZQ ntgot t bxrdi_ f egy versz áll itmány^ügyónek^ a Nép szövet•égi Tanács előtt való szóvátétele tárgyában számos figyelemreméltó közlenény foglalkozik, Igy a Tagi*Rundschau" /5-1Q6/ első oldalán "Szentgotthárd- a tanácsülésszak fődarabja* nagybetűs főcímen fűz meg jegyzéseket ahhoz a párisi táviratához, amely a H

Matin"»nek a "'ester Lloyry cikkével való polémiáját isnsrteti. A Tagi.Rundschau /S-l06/ e megjegyzése a következőképen szóls "A vizsgálatnál természetesen nem lesz tisztázható, hogy kinek volt érdeke Olaszországon a Magyarországba irányuló fegyverszállitmányon és hogy milyen természetű volt ez az érdek, Sgy ilyen tisztázás Mussolini ur számára nem látszik különösen kívánatosnak és ezért nagyon i» lehetségeo