Lapszemle, 1928. március

1928-03-03 [1336]

A "Bayerischer ICarir" A-61/ "budapesti távirata Walko külügyminiszternek, valamint Apponyi Albert gró*fiiak a szentgotthárdi ügybea, továbbá Bethlea grófnak, a Németországhoz való viszonyról tett kijelentéseit ismert eti röviden, A magyar-román optánsperről szóló táviratában a "Frankf. Ztg.

H /2-167/budapesti h-levelezője jelenti, hogy a^rornán_kormán^ m mm •»%>•«- m m m m m m m mostani válasz jegyzéke magyar politikai körökben felháborodást kelt. m mm m mm •»«»•»•>-» me=mm mm m mm m mm . m m — — •» —• —t *» —> -/ •* *• *» «• 4» M A magyar javaslat és a román válasz ismertetése után a tudósitó jelenti, hogy Románia javaslatát kormánykörökben teljesen elfogadhatatlannak Jelölik meg és Bethlen gróf kijelentette, hogy erről a javaslatról egyáltalán nem lehet tárgyalni. Miután a Romániának fizetendő jóvátétel kb, 11 millió aranykoronára rug.ia

# ennélfogva ez az összeg a Románia által az optáns oknak fizetendő 300 millió aranykoronára rugó összegnek még egy évi kamatainak sem felel meg, Az amnesztia-rendeletről a "Erankf.Ztg." /2-167/budapest i h-t ávirata azt Jelenti, hogy a rendelet több száz személyre vonatkozik, továbbá hogy még kormánykörökbea is észreveszik, hogy egyetlen emigráns sem kap kegyelmet , noha közülük a legtöbb már évek óta nem vett részt semmilyen politikai mozgalomban. Hatvány Lajosra az ellenzékiek nézete szerint a kegyelem valószínűleg nem terjed ki, mert politikai tevékenységét a külföldön fejtette kl. Legfeljebb, ha a biróság, amelynek a rendelet értelmében szintén megkegyelmezési joga van, ezt a jogot igénybevenné. Bethlen .gróf miniszterelnöknek az autonóm vámtarifáról a pénzügyi bizottság ülésén tett kijelentéseiről a "Köln. Volksztg." A-163/ budapesti Wolf f-táviratot közöl*