Lapszemle, 1928. március

1928-03-30 [1336]

nem akar a Népszövetség végleges kudarcáról beszélni a leszerelési kérdésben, egyszerűen azért, mert a Népszövetségnek ebben a kérdésben nem szabad kudarcot vallania* Parancsoló kötelesség el&t áll a Nép* szövetség, amelynek figyelmen kivül hagyása súlyos következményekhez kellene hogy vezessen. Hogy mi most a teendő a leszerelési kérdésben? A katonailag vezető állattok kormányain van most a sor, őket terheli a felelősség és, rájuk irányulnak a népek várakozásai. A határozott remén jinek adok kifejezést, hogy ezek az elvárások nem fognak ismét csalódni és hogy már a legközelebbi Népszövetségi ülésszakén olyanhely" zettel látjuk magunkát, szenfcen, amely eléggé tisztázott, hogy konkrét és tényleges következtetéseket engedjen meg a Népszövet ségnelcHa e kétel yak és csalódások dacára még mindig reményekről és bizalomról beszéltem, akkor tekintetem elsősorban az Amerikai .Egyesült -Államok nagy hatalmas népére irányul* A német tulajdon felszabadítását a miniszter mint olyan határozatot üdvözli, amely nemcsak anyagi kérdéseket érint f hanem a nemzetközi együttélés raagna charta-jénak régi gondolat át éleszti ujjáj, azt, hogy ne az egyesek szenvedjenek, ha az államok viselnek háborút* Végül kijelenti a miniszter, hogy Poincaré bordeauxi beszédében varnak ug :*an ol yan dolgok i amelyekkel ő teljes ellentétben áll, azonban ol yan szavak is vannak benne 9 amelyeket teljesen helyeselhető fcöLndezek után minden kritika, tartózkodás és csalódás dacára n'*m akarja feladni azt a reményt, hogy a béke nagy gon" dolatal mégis csak érvényesülni fognak az emberiség javára, XI, ?ius pápának a római e gyházaegye képviselői és a katholikue szervezetek kiküldöttei előtt tartott beszédéről a katho• »««IBMÍI>»»»I —» **%M*<UW>W'*CW «* *» +*• v.- n? vi «r> •** «B. *m <M DK V «*• i> i» <a> ** '« «*. *»N!A««t4VeeOV%ee<V likus "üermaní a" /£?=147/ római táviraté az "Osaervatore Ee-ttae" nyomán számol be. Hosszú kommentárjában a "Germaaia* /Ö7-147/ kifejti, • •nee »<se hogy a fasizmus évfordulóján falragaszékor ae«Jeleat i&jssolini-féle üzenet megerősít ette azt, hogy a faeiaa&'-a az állami teljhatalom is» teneeitése felé halai, amely éppen ugy ellentmond az egyén szabadságának , mint as egyház tanainak* Éppen a», ami az "Action Francais«"-nél a Szentszék részérő?, való átkot vonta maga után, azaz az állami gondoT,^ lat nak a keié szt ény elvek rovására való túlságba hajtása a fasizmusnál