Lapszemle, 1928. március
1928-03-30 [1336]
ni jóakaratának a magyar optáhsok érdekeire." Amint látjuk, mondj* a "Budapesti Hirlap", ez sem vol t raeritórikus, csak formai határozatidé határozat volt. Ezt a formai határozatot egyhangúan hozta a Népszövetségi Tanács, tehát Titulescu ur is elfogadta és rai lett a következménye e határozatnak? Hrfgyan adta tanúbizonyságát Románia a magyar optánsok iTátb való jó^k'iratán^. Ugy hogy egyszerűen túltette magát a Tanácsnak általa is el foldott határozatán és éppen ennek a határozatnak a meghozatala után kezdte meg a legkíméletlenebb és a legbrutálisabb hadjáratot a román földön birtokos magyarok ellen. A jelenleg folyamatban laó magyar-román agrárpörök javarésze ós legsulyossíbjai éppen az 1923. július hánapban meghozott genfi határozat utáni i dákból erednek, szóval Románia ugy honorálta ezt az általa is elfogadott "határozatot", hogy szembehelyezkedett vele. Nekünk ez raameglepetós, egész en mind egy 4 ho^y Horaánia elfogad-e valamit, avagy vissz jutásit. Jogi ós erkölcsi obligó üzcrapontjábél román felfogás szerint legalább is egyre megy. De mindenesetre elégtetellel látjuk_és_áljapitjjik^mea^ ]tt>gy_mpsjt, JPitulescu_ mag* is megvillja, ésmint koronatanú megergsi ti, hogy Románia a Népszövetségi. Tinács 1923. évi határozatát, amely kif ej ez etten" határozat" volt miután elfogadta* még sem tartotta magára nézve kötelezőnek és csak logikus, ha most Titulescu Romániának 1923. évi e magatartására kivánja alapi tani a legújabb népszövetségi határozattal szemben várható álláspontját. Titulescu 9000 szavas exposéjának csupán ez a megállapítása érdemes arra* hogy megjegyezzük*A magyar-román agrárpörök ügyével kapcsolatban itt kelj. még meganliteni, hogy a "Pesti Hirlap" berlini tudósitój* részletesen besaá* mm mm mm mm* mm — — — — — mol az International Law Association német csoportjának berlini vitaestágéról, amelyen Simons volt birodalmi külügyminiszter a német biroi'ilmi biróság elnöke hangsulyotta, hogy a magyar-román optánsvita jogi