Lapszemle, 1928. március
1928-03-29 [1336]
e fellépése igen feltüzeljen hatott a magyar szocialistákra, akik erő* sen voltak nyomva a Horthy-kormány által, KI SÜNI 8HI J. Jorga-intervjut közöl a "Tagi. Rundschau" /Í27-146/, akit párlat lakásán ker*ett fel alap ottani levelezője, I„HoBrassAi , A szerkesztőség szerint Románia jelentékeny belpolitikai változások előtt áll, nincsen kétség az iránt 9 hogy a parlamenti téli idény vége a liberális párt uralmának végét is jelenti , maga Bratianu Vintlla is érzi, hogy lemondása elkerülhetetlea és lehetőleg veszteség nélküli visszavonulást akar pártjának biztosítani. Igy keletkezett volna az áV menefci kormány gondolata és miután az ország kevés bizalommal viseltetik Averescu tábornok iránt b Jorga tanár személye lépett előtérbe 6 Jorga mindenekelőtt ki jelentette 8 hogy a kormáityt olyan feltételek mellett vállalná, hogy abszolút ur akar lenni, azaz hogy ő maga és egye dül akarja munkatársait megválasztanU A kisebbségekről is nyilatkozott azt mondván, hogy nem bánja, ha föderációt kivannak alkotni és egymás" eal meg akarnak egyezni, azonban ha akarják, a románokkal is megegyezhetnek. Az erdélyi szászok elégedetlensége főleg Magyarországban való alábbi kivált oágo s helyzetükre vezetendő vissza© /Nem helyes, hanem azért mert a balkáni z ál ás ellen védekeznek. A s zerk, / A Balkán-Locarne* rél nyilatkozva kijelenti; hogy "sajnálatos a mi számunkra, hogy eddig fjem volt elérhető/a magyarokkal való szoros együttműködés,^És ez mégis történelmi szükségesség. A Magyarorizággal jaló^együttműködés^fatéí. e l5Jw ? . n *IP*?t ktímárok.pejr^.y&ÍP2t r aÍbj^k.míg.. Azonban a nemzeti * szellem teljes szabadsaga az állam egészben," Nemet országgal Romániaiak szorosabb gazdasági és kereskedelmi összeköttetésbe kellene lépni, mint eddi gr E pillanat ban_dlnaszfcikus kérdés Romániában nem létezik. A' "?«ue_£ürch»£tg 4 " /Ö7-563/bukaresti levelezőjének vezércikke azt igye azik feltüntetni, hogy Romániában békés politikai harc folyik s igy hiábavaló "f urradaiomrol" beszélni , # mert a kormány nem fél a fenyegetésektői. Az optáns-kérdósbea egy véleményen van az egész ország és helyesli Titulescu magatartását. A lenyel és az angol követ kissé furcsa látogatásai inkább a nyugalom iránti érdeklődest képeztek^
