Lapszemle, 1928. március

1928-03-29 [1336]

delettél törtónt, hanem önként vallották magukat magyaroknak, kényszerít sóról sohasem volt szó. Jonescu nagyszebeni tanár f elhalására Hans Ottó Roth szász képviselő kijelenti, hogy kormányfotalmi intézkedésekkel a magyar állam sohasem magyarizált. Ezután Fildeimann ókirályságbeli zsidó liberális tiltakozik az ellen? hogy az erdélyi zsidók magyaroknak vallhassák magukat azért, mert a regáti zsidók szivvel lélekkel románnak vallják magukat. Fildermannak ez a kijelentése óriási felháborodást kelt a magyar és a német kisebbségek részéről és a jelenlevő magyar képviselők tüntetően kivonultak a román kamarából*Jorga európai körútjáról hazaérkezett Bukarestbe és a "Pester Lloyd" és a "Pesti Hirlap" bukaresti jeleatése szerint az w

Adeverul

M-b«n nyilatkozik, és kijelenti, hogy a. volt trónörökös személyéhez nem lehet ezidőszérint remórjeket fűzni. Az a hir

á hogy t Parisban talá koz ott Carollal nem felel meg a valóságnak. Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban azt hiszik, hogy Carol vissza akar térni Romániába, amire ő függetlenül a herceg iránti érzelmektől kijelenti* hogy egyelőre kizárnak kell tekinteni visszatérését. Jorga rámutat, hogy Nyugateurópában mindenütt azt hlszik

? hogy Romániában rettenetes harcok dúlnak egy mindenre képes zsarnoki rendszer ás a forradalmi párt között^ amely semmiféle eszköztől sem riad vissza. A külföldi közvélemény azt sem tartja lehetetlennek, hogy Romániát rövidesen feldarabolják.- Utal a w

Corriere della Sera", a "Giornale di Popolo" ós a "Secolo" amamegál 1 api tásaira, hogy Románia ma Európa legbetegebb országa, külföldi kölcsönre a mai viszonyok között nem lehet számi tani. Ami az optánsport illeti Románia, ha még nem vesztette is el végleg' de bi*Jorga nyos^ hogy Titulescut vereség érte* A bel politikai harcokban együtt fog dolgozni a nemzeti parasztpárttal

4 ? Radics a dunai államok gazdasági egységéről beszélt Prágában* A "Pesti Napló" és a "Pesti Hirlap" prágai tudósitója jelenti, hogy