Lapszemle, 1928. március

1928-03-29 [1336]

sajnálatosra tartja hogy ezt a gondolatot a magyarkoimány a lesraerevebben elutasította, pedig a Duna-konföderáció^, amelynek formája a gaz da3ági közösségtől az államszövetségig a változatok számos lehetőségét nyújtja* - magyar véreink nagy tÖm*eivel teljes egybeolvadás t most elszakított más r$elvü honfitársainkkal szoros kapcsolatot hozhatna és megteremthetné azt a gazdasági nagyobb egység et

s lamalynek hiányát olyan keservesen érezzük. Bevallja azonbans, hogy_arra a kérdésre

L

vq.jjon * a keleti Loeamo a gazdasági blokk*, vagy Duna-konföderáció gondolata legyen tehát jövő külpolitikánk iránya* nem mer feltétel nélkül igennel felelni. De aggodalommal látja ennek az elgOYid<tásnak a koiraány ró szórd való következetes ós merev elutasítását. Aggodalmait még sulyoabbá teszi a miniszterelnök határozott ki jel öntése* amellyel a gazdasági bloik nak

4 a dunai konföderációnak eszméjét mint megvalósíthatatlan illúziót teljes határozottsággal elutasította, holott, amíg valaki a békeszerződések revíziójának elérésére egy biztos utat megjelölni nem tud, nincs senkinek joga mereven elzárni a nemzetet egy más úttól, amely sikert Ígérhet. Rassay Károly eme Duna-konföderáciÓBorientációjával szemben a magyar közvélemény hangját legtalálóbban Rákosi Jenő üti meg a "Pesti Hirlap" vezércikkében, amikor felveti a kérdést* hogy miért nem bocsátkozott RaS3ay Károly annak a gondolatnak a vizsgálatába, hogy ugym milyen szerep várna ránk csonka állapotunkban a dunai konföderációban? Belemenni ma ebbe az eszmébe* ami a revindjikáció ós a revízió eszméjének a halála lenne* annyi volna* mint magunkat sajátkezűi eg bekebelezni a valós%>s Balkánba, ha teljes határaink megvolnának, akkor is szá szőr még kellene fontolnunk, hogy komolyan foglalkozzunk-e a kérdéssel Végzetes dolog lenne ez Magyarországba magyar nemzetre nézve., de vég• zetes következmérjeket érlelne meg egész Surójjára^ amelynek keleti részébe bevonulna az a balkáni szellem, amely ellen Magyarország százado-