Lapszemle, 1928. március
1928-03-28 [1336]
az araeíikai és magyar ideálok egymásba raló olvadását. A zarándoklás propaganda értékére vonatkozóan kifejti, hogy a magyároknak, különösen a szentgotthárdi eset amerikai hatására raló tekintettel, arra kell törekedniük, hogy meggyőzzék Amerikát, miszerint a revíziót nem háborús hanem békés uton tervezzük. Ha a zarándokoknak sikerülne az aawközvéleményt erről meggyőzni, akkor talán a Wall-street-i plutokrdoia és titokzates világ^iplomácía velünk tartana, és Amerika rokonszenve, amely sok tekintetben úgyis velünk van, teljesen meg lenne nyerve számunkra. Hogyha a. Kossuth-vándorek magukkal hozták a Kossuth ideálokat,r i*jft Ludwig, . Amerikai és Magyarország megint ugy fogj fik egymást megérteni, mint Kossuth idejében, A legrégibb new-yorki magyar zsidó hitközségnek az Ohab Zadek kongregációnak a zarándokokhoz intézett üdvözlő rádiógrammját közli az Am.Népszava /13/. fbben a legőszintébb szerencsekivánatait küldi a zarándokoknak amr *ikai tartózkodásukhoz. Kapcsolatban a magyar főváros egy gyűlésén elhangzott amaz indítvánnyal, hagy egyik new-yorld lapnak Kossuth-propagandáját 10.000 pengős összeggel támogassák, Himler iá.Hetilapja /lö/ a washingtoni magyar követséget arra kéri, hogy ne engedje a leszegényedett magyar nemzetnek ilyetén kiszipolyozását. Himler tudni akarja, hogy melyik az a new-yorld lap, amel^ ilyesmire képes. Rámutat, hogy számbavehető angol nyelvű new-yorki lapot a magyarok nem tudnak megfizetni. Ilyen lap nem is fogad el pénzt propaganda célokra. Amelyik lap ilyen pénzt elfogad, annak propagandája nem ér egy rézfillért sem a magyar ügynek. Ha pedig magyar lapról van szó, akkor közönséges gonosztevő az az amerikai magyar ember, vagy magyar üzlet, amely a mai viszonyok között pénzt fogad el az óhazától, ^bben az esetben az am.-*magyarságnak joga van tudni, hogy melyik lapról van sző. Az amerikai magyarság közöt* L l r Í fc Himler, nembeli fizetett propaganda, mert Amerika magyarsága többő-kevésbbé
