Lapszemle, 1928. március

1928-03-27 [1336]

zarándokolt magyarok számát, akik feliratos táblákon hirdették Kossuthnak és a magyar ügynök az amerikai nemzettel rald nexusát

e A Népszava kiemeli, hogy olyan fényre ős por-ipára nem volt még példa az évtizedek alatt, amelyek során az amerikai magyarok nagy tömege amilyent hűségben kitattott szülőhazája mellett,/most kifejtettek. Most először olvadt egybe a hivataloa Amerika, az am.magyarság és az óhaza, amelyet több mint 500 főnyi küldöttsog ^képviselt. Szent nagy célkitűzést jelent ez a hármas összeölelkezés, a jörőre. Ha fenn tudja tartani, akkor az amerikai magyarság készítette elő a szebb magyar jövőt. A valamikor számkivetett amerikai magyarság, Írja a Népszava, ma a magyar történelem faktora,, Kossuth szobra olyan szorosra fűzte az óhaza és elszakadt gyermekei közötti köteléket, hogy, Kossuth szavai szerint, ezt a testvéresülést "a poklok kapui seu fogják rar»gdönteni"„ w

gyik vezércikkében az Amwlíépazava kiemeli, hogy ivossuth Lajos new-yorki szobra több mint egyszerű szobor, egy roppant szimbólum: egy ezer esztendős nemzet tragédiájának szimbóluma. A megcsonkított Magyarország legnagyobb szellemalakja, akiben a magyar*-, ság minden gyásza és fájdalma kiált a világ felé igazságot kérve. A new-yorki Kossuth-szobor az AmwMagyarság szent helye és a zárán^oklások központja fog maradni a jövőben is. A szobor ós a köréje csoportosuló mozgalom két világrész figyelmét irányitotta a trianoni igazságtalanságra,és ha megtörtőnik Trianon reviziója, kétségtelen hogy a new-yorki Kossuth-szobor nagy szerepet játszott a minden .magyárnak legszentebb harcában. Hasonló gondolatmenetü cikket ir Puky Síidre "Beszélő szobrok" cimen az hm.népszavában /lü/. A magyar küldöttségnek a new-yorki városházán tett ünnepélyes látogatásáról ós Wíilker polgármesternek üdvözlő beszédéről