Lapszemle, 1928. március

1928-03-27 [1336]

ismételten foglalkozik Xramár Károly a Národni Idstyben /25-85/. Cikkében hangoztatja, hogy külpolitikai eseményeknek nem szabad a belpolitikát befolyásolniuk* Nem lenn© valódi szabadság az, ha gapioftpolitikában a külpolitikai eseményekre kellene tekintettel lenni. Ez volt az oka annak is, hogy ő/Kramár/ Parisban annak idején a kisebbségi szerződés ellen foglalt állást és ennek következménye, hogy a német-francia közeledés mai helyzetében Csehszlovákiára negatívumot jelent. Kramár kijelenti, hogy nem áhítozik egy ujabb háború után. Minden közeledést a béke fenntartása érdekében örömmel üdvözöl, de Kémetország visszahelyezése a háborús előtti jelentőségére bizonyos veszélyt jelent Csehszlovákiára nézve is. Nem szabad elfelejteni, hogy Németországban nem mindenki aktivista. Nemcsak Csehszlovákiának, hanem az őszinte német aktivistákra nézve is fontos, hogy Németország ne fejtsen ki nagy német agitáció*. A nagy-német agitáció Csehszlovákiára nézve ép oly un kellemetlen lehetne, mint amilyen Ausztriára nézve volt, ha nem ellensúlyozná ma ezt egy egyesült szlávizmus, mindenekelőtt egy uj erős Oroszország* jCramár nem hisz a demokrácia mindenhatóságában, mert vannak népek, amelyeket nemcsak a hagyomány, hanem a szaporodások és a gazdasági életük fejlődése révén expanziv népeknek nevezhetünk* Ezekhez a németek tartoznak. Itt nem segit demokrácia és a Népszövetség legszebb formulái is értéktelenek, itt erős ellenálló erő kell, amelyre csak egy erős szláv nemzet képes., Oroszország csak belső harc után szabadithatná meg magát és ehhez erkölcsi támogatás szükséges- Csehszlovákia csak akkor leket nyugodt, ha összeköttetést talál az összes szláv nemzetekkel, főleg Oroszországgal, A bolseviki uralmat biztosan é3 gyorsan lehetne lehengerelni, ha az egész civilizált világ együttesen £ ellépne.