Lapszemle, 1928. március

1928-03-27 [1336]

a dekl&ráhsok a deklaráció meghozatala után nyomban gondoltak a megvalósitás körülményeire 8 hangsúlyoztak bizonyos tartózkodást a c3eh elemmel szemben. Az is lehetséges, hogy nem mertek ezt a határozatot kifejezni, De hogy ezt hangsolyózták, azt igazolják Sztodola Emilnek, Krcsméry Károlynak és másoknak a biróság előtt tett vallomásait, Nem az a fontos, vájjon lőtezik-o erről valami okmány, azon sem fordul meg a ^olog, hogy ki állapit ott a meg a szóbanforgó fenntartást,. Ma már bizonyos^ hogy_a jturócszentmártoni_deklarációnak^a szövege sem került ugy a sajtó alá, amint elfogadták* Sem a deklaráció maga, sem az esetleges klauzula nem volt államjogi aktus, hanem csak politikai demonstráció. Államjogi aktussá a deklaráció csak azáltal lett,hogy a, helyzet tényleg ugy alakult, amint azt a deklaráció kimondotta,. Van azonban a turócszentmártoni deklarációnál nagyobb jelentőségű államjogi aktus, amely tartalmazza nemcsak azt, amit a deklaráció ki- ; mondott, hanem azt is, amit állítólag a titkos klauzula magában foglal Ez a pittsburgi szersődés. Mindaz,amiről a tukaisták és antitukaisták veszekednek,ebben a szeraődísben nyíltan ki van mondva. Azonban ebben a szerződésben nincs szó tiz évi határidőről, amely alatt az uj államot alkotó két nemzet végleges viszonyát szabályozni kell. Ha most Tuka tiz évi határidőt emleget, nyiÍván azt tekinti feladatának, hogy a tiz éves hataririő hangsúlyozásával nyugtalanítsa és idegesítse a nemzetet

£

. Ennek az egyoldalúságnak, amelybe Tuka kergeti a tót néppártot tulajdonitható az a körülmény is, hogy a tót néppárt azt az irányzatot szolgálja, amely mindent az excentrikus fekvésű és egyáltalában nem tót légkörű Pozsonyba központosit

e Tukáéknak jól beleillik a programrajukba, hogy Szlovenszkóból minden Pozsonyba kerüljön, mert ez közelebb fekszik a magyar légkörhöz s - mondjuk « a magyar határhoz is^. Tuka tevékenységéből kiemelkedik az az obskúrus céli tagadni mindent ami a tót közéletet konszolidálja és erőszakol-