Lapszemle, 1928. február

1928-02-24 [1335]

A numerus clausus képviselőházi vitája során Gömbös Gyula a fajvédő-párt részéről visszautasította öándor'Pál ama beállítását, mintha a honfoglaló Árpád anyja zsidószármazásu lett volna, majd kijelentette, hogy a numerus clausiet fajvádelmi el^sk tették szükségessé és az ellen senkinek sem lehet kifogása^ hogy a magyar nemzet mindsn vezető pozicióban'raagyarokat akar látni. Elutasítja a nyugati demokráciát, amely 1919-ben vérfürdőt rendezett Magyarországon, Gömbös után Fábián Béla hivatkozott a háború alatti zsidó katonák hazafias magatar tás ára és hogy példát kell mutatnuk ^megszállót t területek felé és bizonyítanunk, hogy Csonkamagyarországon több a jog, a kenyér és a boldogság mint odaát. A m®dositsó javaslatot sem Gömbös, sem Fábián nem fogadja el, A jobb- és balszéiső szénokok után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter választolt az eddig elhangzott felszólalásokra, ismertette g numerus cl ausus létrejöttének történetét s hangoztatta^ hogy ez a törvény a mostani módosítással visszanyeri az eredetileg tévézett szocialpolikai színezetét^ hangoztatta, hogy a liberális Magyarország négy generáción át küzdötte hogy a magár törvénykönyv ne lásson fajt a zsidóban* hanem csak felekezetet, i)

e

ák Ferenc törvénye és az 1895-ös törvény utáa már nem volt kétséges, hogy a zsidóság csak felekezet ós nincsen kirekesztve a nemzet egyeteméből. Jött aztán az 1920,évi törvény harmadik fejezete,, amely egyenesen azért készül t,k©gy fajnak, esetleg nemzetiségnek deklarálja a zsidóságot, A kormány mostani jamaslata ezt változtatja meg. Ezzel a törvénnyel visszaállítjuk az 1867,XVH, és az 1895.XLIV. t,c, tiszta jogi álláspontját, amely szerint a zsidó Magyarország törvény szerint felekezet és nem faj* ^aj d rámutat a speciális magyar viszonjok ismerői nagyon jól tudják* hogy a külföldet félrevezették ebben a kérdésben s ott félremagyarázták ennek tendenciáját* A javaslat a Bethlen-kabinst és az ő elgondolása szerint tisztán szociálpolitikai java3lat

3 az ország