Lapszemle, 1928. február

1928-02-23 [1335]

ra a tétekre, melyeket a nemrég megjelent folyóiratban mint uj elrné^ letet hirdetette A földbirtokreform igazságtalanságairól figyelemreméltó beszédet mondott Jaross Andor elnök, a magyar nemse* ti párt érsekújvári járási szakosztályának közgyűlésén

a Utalva Erdó] Jemő, bécsi emigráns ismert hamis adatokkal bővelkedő könyvére\ kimu" tattá, hogy a szakosztály területén öt olyan község van

8 amely szin* magyar s háromszáznál több lakossal bir., /Tardoskedd 6000, üdvard 5000, Maesvaő 2000, Perbete 4000, Kürt 3000/j, ezen községek egyikében, annak dacára 1 hogy nagy latifundiumok vannak részben a községek határában, részben a szomszédban, e

gyetlen egy hold föld sem Jutott magvar ember kezébe-, Néhány községben, mint And ódon ós -^essenyón szintén legfeljebb osak kis bérleteket kaptak a magyarok. Más a helj zet már a vegyes lakosságú községekben^ milyenek CzuZj Pür, Nagykér

s Kismónya. Ezen községek túlnyomó többsége magyar s ami földet itt kiosztottak az szintén ru>m a magvaroknak jntoffr Tízek a községek, mivel a legutóbbi népszámlálási adatok alapján papiron tót többségűek, már bővebben részesültek földkiosztásban

s Koltán 600, Jászralun 300, Gsehin 300, Baromlakon 1000, üjlóton 1000, Szemerón 600 holdat osztottak ki a lakosságnak^ Miután a nyelvi határ sok esetbet pontosan nem volt kifürkészhető, itt már magyaroknak is jutott néhány hold, de csakis a tótság álarc

a alatt

a A földreform gyakorlati végrehajtásában 10 éven keresztül az a rejtett törekvés érvényesült, hogy a köztársaság politikai határa a telepitések révén egyúttal etnográfiai határ is legyen Ne akarják eltüntetni a föld spinéről a Szlovenszkó déli részén 30, sőt néhol 50-60 kilóméteres szó les sárban lakó milliónyi magyar népet,/Prágai Magyar Hirlap 22-44/