Lapszemle, 1928. február
1928-02-23 [1335]
talmaztak és a berni vasuti szerződésben meghatározott el járást csak akkor tétette folyamatba, amikor az osztrák hatóságok elutasították a vasuti waggonok visszavételét. Miután a berni egyezmény nemcsak az át nem vett postacsomagokra s hanem minden vasuti szállítmányra vonatkozik, a magyar koimány a legjogosabban és kötelességszerűen járt el, amikor intézkedett a száLlitmány elárverezéséről és mert hadianyagról volt szó annak-te znav eh eteti enné tételéről, szemrehányás csak akkor érhetné tehát, ha a szállítmányt denaturálizálás nélkül bocsátották tolna árverés re. Mit jelent hát, kérdi a "Nemzeti újság", Benes ók ugratása, perfid ostobasága vagy bosszú azért, hogy a nagyhatalmak nem állotta* a kisentente magyarellenes akciója mellé. Mindegy bármi ilyen bosszú is vezeti az ujabb kampányt* ebben csak megerősítését láthatjuk a soha meg nen szűnő gyülölködésnek 4 amelyet AZ alacsonyabb kulturfokon álló uborkafára kapaszkodott szomszédok a megrabolt ita agyarorszíg iránt éreznek, A "Budapesti Hirlap" hangsúlyozza, hogy ez a_várakozással teljes nagyrabecsülés^ gmelyet Ssonkamagyarb rszág kormánya a Népszövetség intézménye és a Népszövetségi Tanácsnak az európai politikát irányító kiváLó szemályiségeK iránt visel tetík, egyszerűen tarthatatlanná teszi azt az inszinuációt, mintha a magyar koimány a szentgotthárdi uzállitmány leszerelésévei elébe akart volna vágni a Tanács bárminő elhatározásának. Mintha befejezett tény elé állítva brüszkirozni akarta volna a Tanácsot. A magyar kormány eddigi politikája eleven cáfolata a hozzáife nem méltó gyanúsításnak. A magyar államvasút vezetősége kétségkívül teljesen szabályszerűen járt el a berni vasuti egyezmény értelmében. Hason ló megállapításra jut az "Újság" is,A "-Magyarság" rámutat, hogy a legkülönbözőbb találgatásba me rülnek a Prágából irányított francia és kisentente-lapok, hogy miért denaturál izál t a M^yaro rszág a szentgotthárdi hadianyagot. Csak éppen a legegyszerűbb magyarázat nan jut epzükbe,. az hogy olya* anyagról volt