Lapszemle, 1928. február
1928-02-20 [1335]
a frankhamisítás! perből mindenki ismeri, ez a magyar mágnás, ki barátja Bethlennek és védelmezője a magyar jobbpárti radikálisoknak és ébredőknek odajegyezte nevét egy a parlamentnek benyújtott petic: alá, melyben politikai emigránsáralók számóra kémek amnesztiát: Eb ben a kérvényben rámatatnak, hogy a hazaárulás relativ dolog s ami tegnap még hazaárulás volt s ma már honmentés lehet, mert a hasaárulás fogalma a hatalmi viszonyok szerint változik, A kérvény még kiemeli, hogy a békeszerződések oly politikai bűncselekmények üldözd sét, melyek zavaros időkben követtettek el, megtiltják* Az ember nei érti meg Teleki Pál hirtelen megváltozását. Hogy lehet az, hogy ő, ki eddig Magyarországon mindig a politikai elitéltek amnesztiája ellen nyilatkozott és az emigránsok megkegyelmezőse ellen agitált nevét o most egy ily kérvény alá jegyzi alá/ Azonban a dolgon nem kell soká a fejet törni, ha az ember megtudja, hogy kinek a javára kérik az amnesztiát-. A kérvény a belga parlamenthez van intézve és egy sereg tudós kért amnesztiát azoknak a fíam emigránsoknak számára? kik Belgiumnak a németek által való megszállód alatt megértést akartak eléi ni a németekkel, vagyis olyat cselekedtek; amit a háborúban hazaárulásnak kellett minősíteni-. "Ezeknek a fiam emigránsoknak amnesztiájáért emel szót gróf Teleki Pál, gróf Bethlen barátja.- "Ezzel szemben a magyar emigránsok nem szükséglik e nagy ur szószolását ővelük csak "igazságosan'* járnak el, mint ahogy azt Hothermere lord megjegj zi> Még pedig akkor is, ha büntetés olyan mint a Hatvány-ügyben* hol egy iró néhány hírlapi cikk miatt hét évi fegyházra lesz Ítélve, Maszaryk elnöknek Masir evich köye.tnél r _tett látogatásiról a pozsonyi Heggel /19/ irja> hogy Maszaryk látogatását a közeledés és szimpátia megnyilvánulásának is lehet tekinteni s örömmel kc-asta tálja, hogy Magyarországon a sajtó megnyilvánulása szerint kellő fontosságot is tulajdonítanak az elnök látogatásának, A Budapesti
