Lapszemle, 1928. február

1928-02-20 [1335]

fél rendületlen bizalommal fordul a biróhoz. kit számára a nemzetközi szerződés biztosit s ez a bizalom gyökerében rendülne meg

f/ ha a biróság tartozik engedelmeskedni a politikai természetű testületeknek Ha pedig ez a bizalom rendül meg, a nemzetközi jogélet mestergerenda ja düL össze* Összedűl a nemzetközi kapcsolatnak a legbiztosabban működő legerősebb intézménye, a kötelező nemzetközi biráskodás. Mert» aki igazán akarja a tartós béke nevében a nemzetközi világkapcsolatot, annak gondosan kell őrködnie a kötelező nemzetközi biráskodás sérthetetlenségén, politikai függetlenségén* Hassics Gyula báró nem kétli tehát, hogy a Polytis-féle érvelés már a Népszövetségi Ligák ünioja és az Interparlamentáris Unió i3 erélyesen vissza fogja utaaitani. S ha a nemzetközi jogtudomány foglalkozik az egyes döntőbíróságok kérdésével, gondoskodni kellj hogy miképpen lehet a birói függetlenség irányában tökéletesiterá * a rendszert s itt rámutat, hogy a jogtudomány számos kiválósága részéről felmerült a kérdés* hogy nem volna-e helyes a hatásköri túllépés /exces da pouvoir/ esetén a hágai állandó nemzetközi biróság hatáskörét biztosítani. <Berzeviczy Albert a Mag^r TudományoB Akadémiaelnöke a "Pesti alkalomból/ napló* vasárnapi számában abból ar,/Hőgy~a magyar-román agrárkérdés és a szentgotthárdi incidens a Népszövetségi Tanács márciusi ülése elé kerül, a magyar-román döntőbirósági konfliktus ügyét illetőleg rámutat„ hogy a kérdés mindinkább megszűnik magyar-román per lemi s nagy nemzetközi jogi problémává szélesedik k.i

y mert a Chamberlain féle javaslat,, raeljjet a szeptemberi ülésben a Tanács által el akartak fogadtatni, tul ajdonképpen utasitást foglal magában a választott biróság eljárására nézve, ha tehát ezt a javaslatot elfogadják, akkor a választott biróság függetlensége meg van semmisitve, ós el van ismerve az, hogy a Nemzetek Szövetsége T<nácsa tehát egy politikai testület jogosult fal ül vizsgálni a választott birésáiíi Ítéleteket s ez esetben az az